Levéltári Közlemények, 32. (1961)
Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Degré Alajos: Úriszéki peres eljárás a Déldunántúlon a XVIII–XIX. században / 101–128. o.
Űriszéki peres eljárás a Déldunántülon a XVIII— XIX. században 107 Ha idegen bíróság vagyoni perben hozott ítéletének végrehajtása iránt a megyéhez fordult, a közgyűlés az uradalmi jobbágy elleni végrehajtást az úriszéknek engedte át, „hogy a földesúri jussok megsértó'dése elmellőztessen. 51 " II. Úriszéktartás joga. Hatáskör és illetékesség. Abban a kérdésben, hogy ki tarthat úriszéket, az anjoukori oklevelektől — melyek ezt már régi szokásnak nevezik 52 — az 1836:10. te. bevezetéséig minden törvény és az egész irodalom egyetért. Eszerint minden birtokos nemes, aki úrbéri szolgáltatások szedésére jogosult, így a zálogbirtokos és bérlő is, 53 ítélkezhet jobbágyai és nem nemes alkalmazottai ügyében. 54 Tény, hogy aránylag kisebb és pallosjoggal nem rendelkező uradalmak úriszékeitől fellebbezett perekkel, így Baranya megyében Sauska 5 faluból álló sombereki, Mihálovics 3 faluból álló baksai, Bésán 2 faluból álló uradalmának úriszékéről fellebbezett vagyonjogi és úrbéri perekkeLrendszeresen találkozunk Baranya megye törvényszékén. 55 Zala megyében is ismerjük a rab jegy zekékből a pallosjogú uradalmakat, 56 s bár sem a türjei prépostság, sem Horváth József söjtöri, Inkey Boldizsár szentbékállai vagy a kapornaki apátság uradalma nem tartozik közéjük, mégis a megyén ezek úriszékeitől fellebbezett perekkel is szép számmal találkozunk. 57 Sőt néha több birtokos közös birtokát képező faluban (compossessoratus) a eompossessorok közösen 58 vagy külön-külön 51 Bit. közgy. jkv. 1820 : 172, 479. sz. 52 Szabó István : Az 1351 : 18. törvénycikk (Szentpétery Imre emlékkönyv Bp. 1938. 431 — 3. L), Mályusz Elemér : Zsigmondkori oklevéltár I. köt. Bp. 1991. 820. sz. (1388). 63 1836 : 10. te. 3 §, Tlt. proc. civ. 433 (1'771), Kelemen Emericus: Institutiones juris privati Hungarici. Budae 1814. ni. 1330. 1. 745 §. ^Ffahler 291, 299. 1., Frank II. 24. 1., Frank, Prmcipia n. 345. 1. 254 S, Huszty I. 11. 7, 6, 10. 55 Bit. sedria jkv. 1810 : 100, 1811 : 161, 1812 : 13, 1813 : 54. sz., — Közgy. jkv 1820 : 857, 858. sz. Hogy mely uradalmaknak volt pallósjoga, 1. fentebb 40. jz. 56 Zlt. közgy. jkv. 1820. máj. 29. 984-997. sz., 1819. márc. 15. 396—409. sz. 103. p. Eszerint a megye a. következő „vérhatalmú" uradalmaktól követelt jelentéseket a rabokról a helytartótanács szániára: Alsólendvai ós lenti-i (nempti) (Esterházy hg.), becsehelyi (gr. Fekete), botfai (gr. Erdődy), csáktornyai (gr. Althan), bellatinci (gr. Csáky), csobánci (bg. Esterházy), keszthelyi (gr. Festetics), kiskomáromi (kamarai), nagykanizsai (hg. Batthyány), ollári (gr. Festetics), sümegi (veszprémi püspöki), szentgróti (Batthyány), tihanyi (apátsági), zalaegerszegi (szombathelyi püspöki), zalavári (apátsági) uradalmak. — 1848. elején a közgyűlési iratokból kitűnően fentiek közül nem kért jelentést a botfai uradalomtól, viszont kért jelentést a merenyei közalapítványi ós a letenyei Andrássy uradalomtól is. Több pallós jogú uradalommal a megyében nem számoltak. 57 Zlt. Acta sedium dominalium fasc. 3. Nr. 8, fasc. 14. Nr. 6, 5, 14., fasc. 19, Nr. 6. — Kapornak fasc. 58. 58 Tlt. proc. civ. 413, 415 (1767), Bit. Acta sedis dominalis Dunaszekcső 1782. jún. 28, Bit. sedria jkv. 1813 :16, 17, Zalaegerszegi Áll. Levéltár, Nemeshetés község levelesládájában talált iratok. 1. cs. 15. (1783, 1813). Pedig e compossessoratus túlnyomórészt egytelkes nemesekből állt. — Pfahler 317. 1. 8. jz. szerint iyenkor az úriszéket a legnagyobb falubeli birtokos tartja, de azon a többi eompossessorok is jelen lehetnek. A fenti tolnai esetben azonban minden compossessornak egy-egy tisztje van jelen, az elnök idegen. Nemeshetésen pedig egyáltalán nincsenek tisztek. A bírák meghívott idegenek. Dunaszekcsőn az egyik compossessor elnököl, a másik oonvocatusként van jelen.
