Levéltári Közlemények, 32. (1961)
Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Degré Alajos: Úriszéki peres eljárás a Déldunántúlon a XVIII–XIX. században / 101–128. o.
106 Degré Alajos uradalomba való, 17 pedig pallosjogú uradalomhoz tartozó községbeli lakos volt. 40 A pallosjogú uradalomba valók között akadt olyan, aki nyilván lakóhelyén követett el bűncselekményt, és alkalmasint ott is fogták el, mert a vád tárgya kuruzslás vagy a helybeli plébános elleni lázítás volt. 41 A megelőzés elve tehát, mint más országokban is, 42 jogcímül szolgált a megyei törvényszék joghatóságának bővítéséhez, az úriszék háttérbe szorításához. Egyes bűncselekményeket pedig, pl.a katolikus vallás elhagyását, kifejezetten ki is vettek az úriszék hatásköréből. 43 A XIX. században a helytartótanács néha még abba is beleszólt, hogy az uradalom melyik helységben tartsa az úriszéket. 44 Természetesen a megye sem mert minden úriszékkel szemben egyforma eréllyel fellépni. Albert szász hercegnek — Mária Terézia vejének — úriszéke egyszerűen nem teljesítette a sedria által elrendelt bizonyítást, és a megye megelégedett a felhívás megismétlésével. 45 Más úriszék a sedria által jóváhagyott ítéletet nem hajtotta végre. 46 Néha ki is adott a megye pallos jogú uradalomnak rabokat, hol azzal az indoklással, hogy bűntársaik az uradalom börtönében vannak, hol egyszerűen azzal a megjegyzéssel, hogy úri hatalom alatt állnak. 47 Az ellen azonban már a megye tiltakozott, hogy a gyilkossággal vádolt, de a sedria által felmentett személyt a pallosjogú úriszék újra letartóztatta, és ugyané cselekmény miatt eljárást indított ellene. 48 Szigorúan őrködött azonban a megye afölött, hogy a jobbágyok ellen indított vagyoni perek az illetékes földesúr úriszéke elé kerüljenek. Uradalmon kívüli személyek ugyanis nyilván attól tartva, hogy az általuk beperelt jobbágy javára a földesúr elfogult lesz, megkísérelték keresetüket a szolgabíróhoz, illetve a sedriához benyújtani. A sedria azonban az illetékes úriszékhez utasította őket, vagy a keresetet a járási szolgabíró útján az úriszéknek adta át. 49 Még az olyan panaszt is az úriszékhez tette át, amelyet uradalmi tiszt ellen épp azért emeltek, mert nem terjesztette a panaszos keresetét az úriszék elé. 50 40 Baranya megyében a rabjegyzékekből (34. jz.) kitűnőleg 8 uradalomnak volt pallosjoga. A püspökségnek, a káptalannak, a tanulmányi alap pécsváradi uradalmának, a bolyi, siklósi és üszögi Batthyány uradalomnak, a szentlőrinci (dombóvári) hg. Esterházy uradalomnak ós Károly fhg- bállyei uradalmának. A dárdai gr. Esterházy uradalomnak, noha 22 falu tartozott hozzá, nem volt pallosjoga. A rabjegyzék csak a rab származási helyét tünteti fel. Hogy ez milyen uradalomhoz tartozott, Baranya vm. közigazgatási beosztásából állapítható meg (Bit. közgy. iratok). Két ilyen közigazgatási beosztást ki is nyomattak. Az egyik 1843-ban kelt, a másik keltezetlen, de kétségtelen, hogy 1801 és 1813 között készült, mert Siskovicsot Gödri földesurának tünteti fel, oda pedig 1801-ben iktatták be (Várady Ferenc : Baranya múltja és jelene. Pécs 1897. II. 662. 1.), viszont Biksát mág Batthyány uradalomnak tünteti fel, holott az 1813-ban már a Mihálovicsoké volt (Bit. sedria jkv. 1813. 54. sz.). 41 A 34. jegyzetben idézett rabjegyzék 89 — 90 tétele, Bit. sedria jkv. 1814 : 3. 19. sz. 42 Olivier Martin 513, 515, 516. 1. * 3 Tlt. proc. civ. 392. (1757), causae criminales 279. (1757). 4í Blt. közgv. iratok 1820 : 1129. sz., közgy. jkv. 1820 : 2854. sz. 45 Bit. sedria jkv. 1811 : 110, 177. sz. 46 Bit. sedria jkv. 1813 : 50. 47 Bit. közgv. iratok 1828 : 20. sz. 55. 68. tétel, Bit. sedria jkv. 1815 : 24, 35. 48 Bit. sedria jkv. 1815 : 50. sz. 49 Zichy, Oroszvár, Vorcsök 1807. Hóbor Mihály panasza. Bit. sedria jkv. 1815 : 92, — közgv. jkv. 1820 : 975, 998, 1629, 1631, 1638, 2189. sz., Mozsgó 1823 : 11, 1&85 : 2, 1845 : 66, 1846 : 12, 48. sz. (az utóbbi kettő bűnügy), Apponyi fasc. 1. 19., 22. fz. per (1778). 5» Bit. közgy. jkv. 1820 : 172, 479. sz.
