Levéltári Közlemények, 32. (1961)
Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Degré Alajos: Úriszéki peres eljárás a Déldunántúlon a XVIII–XIX. században / 101–128. o.
Űriszéki peres eljárás a Déldunántúlon a XVIII— XIX. században 105 azonban a megyei statútumok kezdenek úgy rendelkezni, hogy ha a földesúr a kitűzött határidő alatt nem jár el, nem szab ki büntetést, folytassa le az eljárást a szolgabíró vagy a sedria, 28 sőt arra is van törekvés, hogy a megye vagy a földesúr közül az büntessen, akinek a vád tárgyává teendő cselekmény előbb tudomására jut, 29 tehát a megelőzés elve érvényesüljön. Az 1618:33. te. még azt kívánta biztosítani, hogy a megyei és katonai hatóságok a földesúri bíráskodást ne akadályozzák. A század második felében már a megyei hatóságokat jogosítják fel, hogy a gonosztevőket bárki birtokán üldözhessék, csak értesíteniük kell a földesurakat, hogy azok az inquisitiót végző megyei tiszteket saját embereikkel kísértethessék. 30 A XVIII. század közepén Mária Terézia az úrbéri pereket is a megye felügyelete alá helyezte. 31 A megyék ezen felbuzdulva a polgári perek lefolytatását is szorgalmazni kezdték az úriszéknél, 32 a bűnügyekben elkövetett visszaéléseket pedig a megyei tisztiügyósz által kezdeményezett perújítással próbálták reparálni. 33 Még messzebb jutott a megyéken keresztül a helytartótanácsi felügyelet, amikor félévente rendszeres jelentéseket követelt a pallosjogú úriszékek börtöneiben levő rabokról és a folyamatban levő bűnügyekről. 34 A rab jegy zekékre tett észrevételek kapcsán pedig a helytartótanács érdemi bírálatot is gyakorolt az úriszékek ítélkezése felett. 35 Az itt csak vázlatosan említett sok apró megszorítás odavezetett, hogy a XIX. század elején már pallosjogú uradalom jobbágyai felett is nem egyszer elsőbíróságként a szolgabíró vagy a megyei törvényszék ítélkezett. 36 A pallosjogú uradalom ezt nem kifogásolta, sőt volt eset, hogy az ez ellen tiltakozó jobbágyot az úriszék a sedriához utasította, 37 vagy a megyei börtönben tartott vádlottak elleni eljárás céljára a bűnsegédeket az úriszék a megye rendelkezésére bocsátotta. 38 A megye és a pallosjogú úriszékek viszonyáról hozzávetőleges, de igen érdekes tájékoztatást nyújt a megyei rabok jegyzéke. Világossá teszi, hogy a megyei törvényszék a bűnösök feletti ítélkezést mind a megelőzés, mind a tett elkövetésének vagy a tettes elfogatásának helye címén magának igényelte. Az 1819. év második feléről kimutatott 90 Baranya megyei rab közül 44 nem is Baranya megyei lakos volt, akadt köztük szökött katona és olasz csavargó is. Nemes csak egyetlen volt. 39 A többiek közül 27 nem pallosjogú tői 1827 márciusig, majd 1831 februártól 1833 áprilisig nem tartottak úriszéket. 1845-től átlag 4 havonta tartottak, de ekkor is akadt 8 hónapos szünet. 28 Corp. Stat. H/1 354.1. (Abaúj vm. 1701), in. 359-61, 268 — 9.1. (Bihar vm. 1745, Ugocsa vm. 1714), IV/1. 220. 445. 1. (Komárom vm. 1691, Nyitra vm. 1679), V/l. 304, 369, 339, 457. 1. (Vas vm. 1715, 1724., Zalavm. 1719, Baranya vm. 1728), Szegedy JU.. 26. § 19. ezt új, de általános szabálynak mondja. 29 Corp. Stat. V/l! 494. 1. '(Baranya vm. 1736). 30 1659 : 16. te, Corp. Stat. III. 200. 1. (Szabolcs vm. 1691). ^Eckhart, Századok 1956. 72 — 73. 1. 32 Tlt. proc. civ. 433 (1771). 33 Tlt. közgy. jkv. 1754—1761. köt. 155, 505, 535.1. 34 Bit. közgy. jkv. 1820: 208 — 213, 700, 1753 — 1760. sz. 35 Siklós 1842 : 368. sz. 36 Mozsgó 1840 : 16, 24, 1847 : 21. sz., Bit, sedria jkv. 1811 : 168, 1812 : 4. sz. Bit. közgy. jkv. 1820 - 1924, 2506. sz. 37 Mozsgó 1823 : 13. 38 Bit sedria jkv. 1814 : 134. sz. 39 Bit, közgy. iratok 1820 : 206. sz. 65. tétel.
