Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Sárközi Zoltán: Az üzemi bizottságok szerepe az ipari termelés megindításában a felszabadulás után / 87–120. o.

Az üzemi bizottságok szerepe az ipari termelés megindításában a felszabadulás után 91 alkalmazottai körében.

9 A szabad szakszervezetek vállára nehezedett itt is a gazdátlanul hagyott üzemekben és vállalatokban a munka megindítása. A helyben maradt munkássággal üzemi tanácsokat alakítva indították meg a termelést, kenyeret adva az üzemekben dolgozó embereknek, s nagy értékeket mentve meg a pusztulástól. így segítették elő a rend és nyugalom megszilárdítását, s hozzájárultak a Vörös Hadsereg támogatásához.

10 Külön is kiemelik a tudósítások a szegedi Kenderfonó üzemi tanácsának munkáját, mely a gyár vezetősége mellett a munkásságot képviselve mindenféle súrlódásnak elejét vette, s a hatalmas gyártelepen a foglalkoztatásban nem részesülő 800 munkásnak karácsony előtt egy heti fizetést utalt ki.

11 Mint az elnevezésbeli különbség is bizonyítja, a debreceni és szegedi kezdeményezések bizonyos fokig egymástól függetlenül indultak meg. Valószínű, hogy az első kormányrendeletet megelőzve a Dél-Dunántúl központjának, Pécsnek a környékén is működhettek már a bányákban üzemi bizottsághoz hasonló alakulatok. A korabeli helyi sajtó szerint 1945 január közepén alakult meg a kohó-és bányamunkások szabad szakszervezetének komlói csoportja, továbbá a pécsvidéki kőszónbányák magánalkalmazottainak szabad szakszervezete.

12 A munkások kollektív szerveinek megalakulása mellett van példa arra is, hogy az elhagyott ipartelepek a változott körülményeknek megfelelően ugyan, de egyéni vezetés alatt maradtak. A Központi Gáz- és Villamossági Rt. tulajdonát képező Hódmezővásárhelyi Villamostelep igazgatója szintén elmenekült. A Vörös Hadsereg 1944. október 8-án vonult be Hódmezővásárhelyre, s a város polgármestere ekkor egy géplakatos személyében megbízható munkásembert állított a vállalat élére.

13 2. Az első üzemi bizottságok a felszabadult Budapesten 1944. december 21-én Összeült Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd december 23-án megalakult az Ideiglenes- Nemzeti Kormány, mely december 30-án hadat üzent Németországnak. A független magyar államiság helyreállítása ezzel kezdetét vette, s hatása a felszabadult s még megszállott országrészeken egyaránt érezhető volt.

14 A másik nagyfontosságú esemény az ország fővárosának, Budapestnek közel 2 hónapi ostrom után 1945. február 12-én való felszabadítása volt. Bár a főváros az ostrom után romokban hevert, a magyar nagyipari munkásság fellegvárának az ország vérkeringésébe való bekapcsolása egyszeriben megnövelte a demokratikus rend híveinek táborát.

15 •Uo. 1944. dec. 8., 4. 1. A szakszervezeti bizalmi rendszer a mi szempontunkból azért érdekes, mert a kislétszámú üzemeknél a rendeletek megjelenése után is a bizalmiak voltak az üzemi bizottságoknak megfelelő hatáskörrel felruházva. Végső fokon az üzemi bizottságok a szakszervezeti bizalmi rendszerből nőttek ki. 10 Uo. 1944. dec. 15., 3. 1. 11 Uo. 1944. dec. 17. Az üzemi tanács elnevezés kezdetben több helyen előfordult. De a Tanácsköztársaság korában is többféle elnevezést használtak. A Feltén és Guiheaume Rt.-nél pl. 1919-ben ,,Üzem ellenőrző munkástanács"-ra akadtunk. KGL., Feltén és Guüleaume Bt. iratai, I. csomó, 2. dosszié. 12 Űj Dunántúl (Pécs), 1945. január 13. és jan. 16., 4. 1. 13 Szakszervezetek Országos Tanácsa Levéltára (a továbbiakban: SzOT. Lt.), Vas-Witteg Miklós levelezése. "Néplap, 1944. dec. 21., 23., 30. .. 15

Vö. Nemes Dezső: Magyarország felszabadulása, 198. 1.