Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Kanyar József: Földosztó szervek és működésük Somogy megyében / 37–70. o.

62 Kanyar József ellenes érdemek jutalmául kapták."

85 A földigénylő bizottságok és a Megyei Földbirtokrendező Tanács előtt folyó tárgyalásokon — igen jellemzően — a földbirtokosok nem — vagy legalábbis ritka esetben — mertek személyesen megjelenni; rendszerint ügyvédjeik, jogtanácsosaik és gazdatisztjeik útján jelentették be igényeiket. Míg 1945 elején a földosztó szerveknek még elsősorban csak a volt birtokosok földjeik legalább csekély maradókának mentésére irányuló kísérleteit kellett visszaverniük, addig 1945 végén, 1946 tavaszán már az újjászerveződő reakciós erők egyre nyíltabb és szervezettebb, a kiosztott földek minél nagyobb részének visszavételére irányuló ellentámadásával kerültek szembe. A Földbirtokrendező Tanácsnak ennek során mindenekelőtt a földosztás terén elért eredmények rögzítésére kellett törekednie, nehogy a juttatások visszavonásai bizonytalanságot vagy éppen bizalmatlanságot keltsenek a földigénylők között. A „befejezett tényre": azaz ha valamelyik birtokot már teljesen felosztották, úgy azt a földhözjuttatottaktól általában visszavenni nem lehetett — a Tanácsnak szigorúan kellett ügyelni. Neki kellett figyelnie egyes tétovázó és bizonytalan földigénylő bizottságok működésére is, s ha azok a nagybirtokosok érdekeit szolgálták, feloszlatta őket s helyükbe új bizottságokat szervezett. A földosztás előrehaladtával a bonyolult problémák egyre növekvő sokasága, a tárgyaló tanácsok számának elégtelensége, a Tanács és a Földhivatal pénztelensége,

96 az egyre nyíltabbá váló politikai reakció idején a megye vezetőségét: a Nemzeti Bizottságot is különösen sokat foglalkoztatta. Az 1946. január 22-ón tartott ülésen a Nemzeti Parasztpárt küldötte szóvá tette a földosztás végrehajtása körül támadt visszásságokat. Felhívta a „demokrácia őrszemét": a Nemzeti Bizottságot minden erejének és erkölcsi tekintélyének latba vetésére, „nehogy a reakciós elemeknek sikerüljön a szépen megindult földreformot elgáncsolni". Javasolta, hogy a Nemzeti Bizottság táviratilag forduljon az Országos Földbirtokrendező Tanács elnökéhez: Veres Péterhez, Kovács Béla földművelésügyi miniszterhez és Tildy Zoltán miniszterelnökhöz, hogy a földreformot sürgősen fejezzék be, és minden erejüket ós tudásukat vessék latba, nehogy az a szabotálások révén kudarcba fulladjon. A Nemzeti Bizottság határozata aggályos tünetnek tartotta, hogy a már egyszer kiosztott földeket némely vidéken újból vissza akarják venni, és kimondotta, hogy a már kiosztott földekhez hozzányúlni semmi körülmények között sem szabad.

87 Mindebből azonban az is világos lett, hogy a parasztság érdeke az 1945ben lényegében már befejezett földosztás mielőbbi műszaki és adminisztratív lezárását, a kiosztott földek mérnöki felmérését és telekkönyvezésót követeli. 85 Az ádándi FŐldigénylő Bizottság május 6-i ülésének jegyzőkönyvéből. 86 A megyei Nemzeti Bizottság 1946. máj. il-ón tartott ülésén a Megyei Földbirtokrendező Tanács és Földhivatal részére az országos főhatóságoktól pénzt kért, „mert tudomásunk van arról, hogy annyi pénzük sincs, amivel hivatalos leveleket feladhatnak, nemhogy a legszükségesebb kiszállásokat is fedezni tudják". 87 Á határozatot a Nemzeti Bizottság a miniszterelnökkel, a földmivelósügyi miniszterrel és az Országos Földbirtokrendező Tanács elnökével táviratban közölte. A távirat szövege így hangzott: „Somogy vármegye Nemzeti Bizottsága az 1945. évi. VI. te. legsürgősebb végrehajtását tartja szükségesnek a demokrácia érdekében. Olyan tüneteket tapasztal ugyanis, amelyekből arra lehet következtetni, hogy egyesek a földreform törvényt szabotálni kívánják. Elengedhetetlenül szükséges, hogy mindazok, akik eddig földhöz jutottak, azok részére a juttatott föld bekebelezés útján haladéktalanul tulajdonukká váljon." Megyei Nemzeti Bizottsági iratok, 2176/1946.