Levéltári Közlemények, 31. (1960)
Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Kanyar József: Földosztó szervek és működésük Somogy megyében / 37–70. o.
44 Kanyar József eeak április 10— 14-e között alakultak meg a földigénylő bizottságok. A barcsi és csurgói járásban alakultak meg legkésőbb a földigénylő bizottságok, mivel „e járás községeinek lakossága még a mai napig (április 14-ig) sem tért vissza lakóhelyére", s ,,a csurgói járásban is vannak olyan községek, amelyek teljes kiürítésben vannak". Valóban a csurgói főszolgabíró körrendelete csak április 10-én 23 érkezett meg a járás körjegyzőihez. A körrendelet, mely a földosztás megindításáról intézkedett, kifüggesztés végett mellékelte a földosztó alaprendelet szövegét és a községi földigénylő bizottságok hatásköréről és működéséről szóló Hájékoztatót. A főszolgabíró e körrendelete a földigénylő bizottságok azonnali megalakítására hívta fel a körjegyzők figyelmét. A főszolgabíró mellékletként megküldötte a föld- és házhelyigénylők összeírására szolgáló, valamint a birtokösszeírási íveket, utóbbiakat azoknak a tulajdonosoknak az összeírására, akiknek birtokai megváltásra vagy elkobzásra kerültek a községek határaiban. A főszolgabírói utasítás a rendelet szellemében három napban szabta meg az elvégzendő munkálatok idejét. A rendelet gyors végrehajtására megütötték a dobot a falvakban. Dobszó útján tették közhírré a földigénylők összeírásának megkezdését. Ez a történelmi dobszó azonban most már nem a paraszti földek árverezését hirdette, hanem a százados per eldőltét: a hosszúidon át elkonfiskált „juss" kiosztásának ünnepi dobpergóse volt. * A földosztásra elsők között, — mint már említettük a kaposvári járás falvai jelentkeztek. Április 7-én a kaposfürediek, a zselickisfaludiak és a somodoriak, 24 9-én a németladiak, a hedrehelyiek, a kaposszerdahelyiek, a cserénfaiak, a visnyeiek, a magyaratádiak, a szennaiak, a szilvásszentmártoniak, a patcaiak és a gamásiak küldték be a földigénylők névsorát, majd a bonnyai sváb gazdák kérték birtokaik elkobzás alóli mentesítését, a kazsokiak pedig — nem lévén kiosztható földterület községükben — az igali és magyaratádi földekre jelentkeztek. Április 10-én jelentkezett a toponári, 11-én az inámpusztai, a merenyei, a szabadi, a csornai, az attálai, 12-én pedig a vásárosbéci,, simonfai, csertői és mozsgói földigénylő bizottság. A nagyatádi és lengyeltóti járásból a földigénylők (Gige, Rinyakovácsi, Görgeteg, Somogyszob, Fiad) április 17-én, a marcali járásból (Varászló, Nemesdéd, Vese), pedig április 19-én jelentkeztek az első földosztó falvak. A csurgói és barcsi járásból — a korábban ismertetett események következtében — csaknem egy időben: április 25-én kopogtattak megkésve a Megyei Földbirtokrendező Tanácsnál Csurgó, Somogyhatvan, Drávafok és Tótszentgyörgy földigénylő bizottságai. A közigazgatási apparátusnak - hivatalból — támogatnia kellett a községi földigénylő bizottságokat. A főszolgabírák mindenütt elrendelték a jegyzők számára, hogy elegendő munkaerő biztosításával a községi értelmiségiek (tanítók, lelkészek, elöljárók) megnyerésével álljanak a bizottságok rendelkezésére. A rendeletnek azonban nem mindenütt lett foganatja. A Megyei Földbirtokrendező Tanács elnökének április 13-i jelentése is közölte a felettes 23 Megyei földhivatali iratok, 2/1945. 24 A somodori Földigónylő Bizottság készítette el elsőként a földbirtokösszeírási veket.
