Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - IRODALOM - Szűcs László: A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. 5–6. k. Budapest, 1956., 1960. / 360–362. o.

360 Irodalom Az urbáriumok szövegének közlése után a II. kötetben a kiadvány használhatóságát elősegítő különféle segédletek következnek. A kitűnően összeállított szószedet a kevéssé ismert vagy pedig a szokatlan értelemben használt szavak magyarázatát adja. Ezek közül különösen a szlovák nyelvű kifejezések magyarázatait a magyar gazdaságtörténészek is haszonnal alkalmazhatják, A személynévmutató az urbáriumokban előforduló nagy névanyagra való tekintettel eltekint a jobbágy nevek közlésétől, csak a tisztségeket viselő személyek neveire utak A helynévmutató az egyes helyneveket a szövegekben előforduló eredeti helyesírás szerint hozza, és erről a mai elnevezésre utal, és a mai elnevezésnél adja meg a lapszámokat. A kiadványt gondosan szerkesztett tárgymutató zárja be, aholis az egy fogalmi körbe tartozó különböző kifejezéseket gondosan összeállított tematika szerint csoportosítva találjuk. Bottló Béla A MAGYAR MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNETÉNEK VÁLOGATOTT DOKUMENTUMAI* 5. k. A magyar munkásmozgalom a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét követő forradalmi fellendülés időszakában. A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása, harca a proletárforradalom győzelméért. 1917. november 7 — 1919. március 21. (Összeállította: Gábor Sándorné, Fehér András, Horváth Zoltánná, Milei Györgye sajtó alá rendezte: Vig Vilmosné.) Budapest, 1956, 776 + 27 p., 5 t. 6. k. A Magyar Tanácsköztársaság. 1919 március 21—1919. augusztus 1. A) Első rész: 1919. március 21—1919. június 11.; B) Második rész: 1919. június 11—1919. augusztus 1. (Összeállította: Gábor Sándorné, Hajdú Tibor, Szabó Gizella; a Függeléket összeállította: Milei György; a bibliográfia Práger Miklós munkája; sajtó alá rendezte: Márton Vera.) Budapest, 1960, A : IX + 745 p„ B: 786 p. Az utóbbi öt évben a magyar munkásmozgalom egyik legjelentősebb szakaszának az 1917 novemberétől 1919 augusztusáig terjedő időszaknak dokumentumai kerültek kiadásra a Magyar Párttörténeti Intézet által gondozott kiadványsorozat keretében. Azzal, hogy a munkásmozgalom történetének 1907-ig terjedő dokumentumainak publikálása után, egy ugrással mindjárt 1917 novemberénél folytatta az Intézet a dokumentumok közlését, bizonyos törés állott be a sorozatban. Ezt nyilvánvalóan az a körülmény tette indokolttá, hogy az elmúlt időszakban volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom r majd a Magyar Tanácsköztársaság negyvenedik évfordulója •— s csak ilyen módon volt megoldható a megfelelő időszak dokumentumainak az évfordulókra való megjelentetése, a közbeeső — 1907-től 1917-ig terjedő -*- időszak iratait magába foglaló 4. kötet pedig pótlólag fog megjelenni. A 6. kötet a sorozat eddigi folyamához képest további eltérést mutat —- egyebek között -— abban, hogy a benne publikálásra került dokumentumok nagy száma következtében, tulajdonképpen két fél (A ós B) kötetben jelent meg. A negyedik kötet kimaradása miatt az ötödik kötet kissé előkészítetlenül indul az orosz forradalomról érkezett hírekkel s ezek hatásával. Hiányzik tehát a forradalmi fellendülés belső feltételeinek, okainak a felvázolása. Nyilvánvalóan az előző kötetnek lett volna és lesz feladata annak bemutatása, hogy a háború borzalmai és nyomorúsága hogyan készítették elő a magyar tömegeket az orosz forradalom tanításainak befogadására. Ettől a zökkenőtől eltekintve reális és sokszínű képet ad a kötet az időszak mozgalmairól. Bemutatja a magyar dolgozók heves és azonnali reagálását az orosz forradalom első híreire — az iparcsarnoki tüntetés, a decemberi béketüntetések, a tanácsalakítási kísérletek s egyéb megmozdulások dokumentumain keresztül. Számos dokumentum található a kötetben arról, hogy miközben a munkásosztály aktivitása egyre nagyobb móreteket öltött, a Szociáldemokrata Párt vezetősége továbbra is csak a mozgalom legalitásának és egységének a megtartását tartotta szem előtt —- s nem vette észre, hogy éppen ezzel az opportunista magatartásával fordítja el magától a tömegeket. Plasztikus képet kap a kötetből az olvasó annak a szükségességéről, hogy a. munkásmozgalom élére új vezetők kerüljenek —- s a kötet számos, a korszakkal foglalkozó szakemberek számára is új dokumentummal mutatja be ezeknek az új vezetőknek a jelentkezését: a baloldali szociáldemokratákat, a Galilei kör fiatal szocialistáit, a Forradalmi Szocialistákat s az orosz forradalom legközvetlenebb neveltjeit, a hadifogságban is a hazai feladatok megoldására készülődő szocialistákat. A szűkebb munkás* 1—2. köt. ismertetését 1. Levéltári Közlemények, 26. évf. (1955.) pp. 332—335., 3. köt. ismertetését I. levéltári Közlemények, 27. évf. (1956.) pp. 238—241.