Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - IRODALOM - Fügedi Erik: A csehszlovák levéltárak útmutatói / 324–330. o.

324 Irodalom török politikáját elemzi. Kvzimierz Timieniecki Lengyelország területén a politikai szervezetek kezdeteivel foglalkozik. Juliusz Villaume Lublin vidékének 1831—1863 közötti gazdasági helyzetét rajzolja meg. Janusz Wolliúski az 1674. évi országgyűlés és a lengyel—török háború közötti kapcsolattal foglalkozik. Bottló Béla A CSEHSZLOVÁK LEVÉLTÁRAK ÚTMUTATÓI Az 1954-ben Biünnben tartott levéltári szeminárium a levéltári anyag hozzáférhetővé tétele szempontjából döntő változást jelentett a csehszlovák levéltárügy fejlődésében. A felszabadulással és a népi demokratikus állami és társadalmi rend bevezetésével együtt járó hatalmas feladatoknak első része, a levéltári anyag átvétele, az egységes állami levéltári fond és a megfelelő levéltári szervezet megteremtése lezárult, meg kellett kezdeni a levéltári anyag hozzáférhetővé tételének nem kevésbbé nehéz munkáját. A munka elvi alapjait tisztázó brünni szeminárium résztvevői előtt a hasonló külföldi kiadványokon kívül ekkor már ismert volt a Belügyminisztérium Központi Levéltárának anyagáról a Sbornik archivnich práci 1952. é\i kötetében közzétett útmutató is. Ez az útmutató tulajdonképpen a leningrádi Szláv Intézet egyik munkatársa, G. P. Csehanova csehszlovákiai tanuhnényútjénak köszönhette keletkezését. Csehanova munkájának megkönnyítésére a levéltárosok kis csoportja kidolgozta a legfontosabb fondok rövid jegyzékét, s ennek a jegyzéknek ,,kimélyítése" hozta létre a Belügyminisztérium levéltárának fent idézett útmutatóját. A prágai minta alapján már 1954-ben megjelent a biünni és az opavai állami levéltárak útmutatója. Mindkét esetben nem a szó szoros értelmében vett állami levéltáriéi volt szó, hanem olyan régebbi, részben még a feudalizmus korára visszamenő tartományi (morva, ill. sziléziai) országos levéltárról, amely nemcsak anyagának jelentősége, hanem a levéltár rrúltja alapján is kiemelkedett a többi levéltári intézmény közül. A szó szorosabb értelmében vett állami levéltárak közül a jabloneci és a litomericeí állami levéltár kapott megbízatást útmutatójának elkészítésére, a két útmutató 1956-ban jelent meg. Az említett két állami levéltár dolgozóinak volt köszönhető, hogy az állami levéltár anyagáról készítendő útmutató csehszlovák formája kikristályosodott, de hozzájárult ehhez a városi útmutatók megjelenése is; a prágai és pozsonyi 1955-ben, a brünni városi levéltáré 1956-ban látott napvilágot. A munka elvégzését a csehszlovák belügyminisztérium levéltári igazgatósága minden eszközzel előmozdítani igyekezett. Az 1956—1960 ötéves terv célkitűzése, hogy valamennyi állami levéltár útmutatója elkészüljön. Az elkészítéshez szükséges utasítás még 1954-ben megjelent, s azóta valamennyi levéltári konferencián szerepelt az útmutatók kérdése általában, bizonyos kérdések pedig részleteikben is.

1 A csehszlovák levéltári dolgozók nagy lelkesedéssel vetették bele magukat a munkába, s erőfeszítésük eredményeként ma már bárom kisebb-nagyobb sorozat áll rendelkezésünkre. A csehországi állami levéltáiak útmutatóinak sorozata 14, a szlovákiai állami levéltárak útmutatóinak sorozata pedig 3 kötetet ölel fel, ezenkívül 6 városi levéltárról is készült útmutató. A kötetek száma természetesen még nem jelenti, hogy ugyanannyi levéltárról készítettek útmutatót, mert pl. a nagy jelentőségű treboni állami levéltár útmutatója négy kötetet tesz ki. Ennélfogva a prágai központi, a brünni és opavai levéltáron kívül hét csehországi és három szlovákiai állami levéltár, valamintöt városi levéltár anyagáiól kaphatunk tájékoztatást az útmutatókból.

2 Amegjelenés sorrend1 Ld. erre: Őechova, O. : K otázkam archivni metodiky. Archivni Casopis, 1954. 6 — 14., 219—228. 1. — magyar fordítása; Levéltári Híradó, 1955., 1—2. sz., 156—168. 1.; Pra-ák, J. : Soupisy fondu krajskych archivü. Archivni Casopis, 1953., 65—76. 1. — magyar fordítása: Levéltéri Híradó, 1855., 3—4. sz., 298—305.1.; Prrvodce po archivnich fondech — novo forma zpfistupovani archivu. Archivni Casopis, 1953., 167—172. 1. — magyar fordítása: Levéltári Híradó, 1955., 3—4. sz., 305—310. 1.; végül Öechova, Q. : Poznámky k „Zákládnim pravidlum pro zpracovani archivniho materialu". Sbornik archivnich pfáci, 1958., 2. sz., 131 —150. 1. — ismertetése magyarul a Levéltári Híradó i960., 2—4. számában „A levéltári anyag feldolgozásának módszertani kérdései Csehszlovákiában" címrn sajtó alatt. 2 Az eddig megj lent útmutatók rendszeres áttekintése meglehetősen nehézkes, mert a kezdetben megjelent köteteket még nem tagolták sorozatokba, amikor pedig ezt elkezdték, egyrészt a sorozat ezutáni tagjainak számozását már a megjelent és még