Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - FORRÁSKÖZLÉS - Szilágyi Gábor: Iratok a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű üzemi bizottságainak történetéhez 1945–1946-ban / 285–310. o.

Iratok a Eimamurány—Salgótarjáni Vasmű üzemi bizottságainak történetéhez 1945—1946-ban 287 niszter rendelete alapján létrejött, s a rendelet szerint korlátozottabb (ugyanakkor tisztázatlanabb hatáskörű.) „törvényes" üzemi bizottságot. 2. Ez a rendelet, az ipari vállalatok üzemi bizottságainak alaprendelete 1945. február 18-án jelent meg,

3 közvetlen Budapest felszabadulása után, mikor az ország területének nagy részén még dúlt a háború. Az üzemi bizottságok hatáskörét az idézett rendelet a következőképpen határozta meg: „2. §, Az üzemi bizottságok hatásköre kiterjed a kérdéses üzemnek a munkaviszonyt illető összes ügyeire, úgymint a munkabérre, munka- és szabadságidőre, az alkalmazottaknak a munkaviszonyból folyó jogainak érvényesítésére, közös gazdasági és jóléti érdekeire, különösen pedig a családvédelemre, üzembiztonsági, egészségügyi berendezésekre, kulturális és jóléti intézményekre, a balesetek elleni védekezésre. Kitérjed a bizottság hatásköre az alkalmazottakkal való bánásmódra, az alkalmazottak fegyelmi ügyeire, a munkaviszályok békés elintézésére, valamint a munkafeltételekre, a gyári munkarend és munkafegyelem összes kérdéseire. Kiterjed ezenkívül a bizottság hatásköre az üzemnek a fasisztáktól megtisztítására, valamint olyan egyének eltávolítására, akik részt vettek az üzem megrongálásában. Az üzemi bizottság általában közreműködik javaslataival, a jobb és gazdaságosabb termelés előmozdítása érdekében, új munkamódszerek bevezetésénél és mindenben elősegíti a termelés eredményességét. Éppen ezért a munkaadók tartoznak az üzemi bizottságnak negyedévenként pontos jelentést tenni a vállalat helyzetéről, üzletmenetéről és a munkapiac várható alakulásáról. Mindazokban az üzemekben, amelyeknek létszáma 200-on felül van, az üzemi bizottságoknak joguk van betekinteni az egész üzletmenetre, tehát joguk van szakértők útján az üzleti könyveket is megvizsgálni. 14. §. A munkaerkölcsöt, valamint az üzemi fegyelmet sértő cselekmény esetén, ha az alkalmazott nincs megelégedve a munkaadó, illetve helyettese intézkedésével, akkor jogában van az üzemi bizottsághoz, illetőleg annak fegyelmi bizottságához fordulni. A fegyelmi bizottság a fegyelmi ügyek elintézésére a munkaidőn kívül ülést hív egybe, amelyre a munkaadót, illetőleg a megbízottját meghívja. A fegyelmi bizottság a következő fegyelmi büntetéseket szabhatja ki: 1. Az üzemi bizottság előtt való szóbeli feddést, 2. írásbeli megrovást és annak az üzem hirdető táblájára való kifüggesztését, 3. áthelyezést más munkahelyre, 4. elbocsátást. A fegyelmi határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. 17. §. Az üzem jóléti intézményeinek ellenőrzése az üzemi bizottság, illetőleg a kebeléből kiküldendő bizottság hatáskörébe tartozik. A vállalat vezetősége tartozik betekintés végett rendelkezésre bocsátani mindazon feljegyzéseket, amelyek az intézmények kezelésére vonatkoznak. Ha az ellenőrzés módjára nézve a bizottság a munkaadóval, vagy megbízottjával nem tud megegyezni, akkor az üzemi bizottság az iparfelügyelőséghez fordulhat." E rendeletnek nagy jelentősége az, hogy egységesítette azokat az alapelveket, melyek szerint a munkásság forradalmi kezdeményezése következtében már addig is létrejött, de egységes irányelvek hiányában főleg kisebb üzemekben sokszor nem elég hatásosan és összefogottan fellépő üzemi bizottságoknak működniök lehetett, és egyúttal működésüket az állam hatalmával támasztotta alá. Hibája volt azonban a rendeletnek^ hogy az üzemi bizottságok hatáskörét nem állapította meg szabatosan. Nem derült ki 8 50.100/1945. Ip. M. sz. rendelet az üzemi bizottságok tárgyában. Magyar Közlöny, 1945. február 18. 5. szám..