Levéltári Közlemények, 31. (1960)
Levéltári Közlemények, 31. (1960) - FORRÁSKÖZLÉS - Földi Tamás: Iratok a magyar nagyipar történetéhez 1945–1946-ban : az Iparügyi Minisztérium iratanyagából / 205–262. o.
Iratok a magyar nagyipar történetéhez 1945—1946-ban 240 b) Az iparügyi miniszter minisztertanácsi előterjesztésében előadta, hogy- az állami kezelésbevétel kezdetéül 1946. január 1-ót jelölik meg. A bányaüzemeket, mint egységeket veszik át, tehát az állami kezelésbevéte 1: kiterjed az összes kapcsolódó egységekre, pl. a bányatörvény alapján létesített villamoserőművekre is. Az üzletvitel a tulajdonos javára—terhére történik, de tulajdonjogát nem gyakorolhatja. A szén joggal kapcsolatos jogok gyakorlását felfüggeszti. A minisztertanács az előterjesztést december 18-án elfogadta. c) A Magyar Bánya és Kohóvállalatok Egyesülete 1945. december 17-én kelt * beadványa. Általánosságban sérelmesnek tartjuk, hogy a szénbányák államosítására vonatkozó törvény meghozatala előtt ... a kormány . . . előzetes végrehajtási rendelettel befejezett tényeket teremtve praeiudicáljon a törvényhozásnak. ... ez az egészen szokatlan eljárás úgy a bel-, mint a külföldön reeensust keltene . . . Az állami kezelésbevételt 1946. január 1-vel kívánnák megkezdeni. — Ennek a naptári terminusnak a betartása érdekében napok alatt keresztülhajs j zolni egy ilyen, a nemzet életébe vágó nagyfontosságú rendeletet és a legnagyobb szénszükségben, télvíz idején ennek a rendeletnek a végrehajtása végett megbolygatni és ezzel meggyengíteni azokat az energiákat, amelyeket csorbítatlanul összpontosítani kellene a széntermelés fokozására . . . evidenter ellenkezik a rationalis eljárás elemi követelményeivel. . . . bátrak voltunk utalni arra a rendkívül körültekintő, óvatos és alapos előkészítő eljárásra, amelyet e kérdésben a magántulajdon elve alapján ' álló európai országok követnek, noha a bányák államosítását az eléggé tekintélyes számú szocialisták ezekben az országokban is már évtizedek óta propagálják. Angliában pl. már 1919-ben szóba került a bányák államosításának kérdése, amely kb. másfél évtizedig tartó, kiváló szakemberek: bányászok, jogászok, közgazdászok s(b. bevonásával folytatott alapos tanulmányok és előkészületek után 1934-ben jutott el. az. idevágó első törvény beterjesztéséig . . . Ennek a. törvénynek a végrehajtását is csak 1943-ban, tehát majdnem kilenc évi előkészület után kezdték meg és még ma is csak ennek a törvénynek a végrehajtása van folyamatban. Maguknak a szénbánya üzemeknek államosítására vonatkozó törvényjavaslatot mindeddig. Angliában sem terjesztettek elő, bár most ott másodízben került a szocialista (Labour-party) kormány uralomra. Nem lehet Magyarország hivatása, hogy állandóan előljárjon abban,, ami miatt előre tudja, hogy a külföld részéről kedvezőtlen megítélésben részesül. A rendelet tervezet szerint szándékolt „úttörő" reform következményei . . . helyrehozhatatlan károkat okoznának . . . Amennyiben a rendelet mégis életbe lépne, az Egyesület javasolja, hogy az államosításra kerülő bányákhoz kapcsolódó villamosművek közül csak azok kerüljenek állami kezelésbe vételre, amelyek a bányatörvény alapján létesültek és kizárólag a bányák villamosenergia ellátását szolgálják. Javasolják továbbá, hogy az üzletvitel az állam javára és terhére történjék. A vállalatok inkább lemondanak az állami üzletvitel tartama alatt, illetve az ebből az üzletvitelből eredő üzemi hasznokról, de a leghatározottabban kénytelenek óvást emelni az ellen, hogy az állami üzletvitelből származó károkat ,a vállalat viselje, amelynek . . közegeit az állam az üzletvitelből kikapcsolja és részükre csupán birtokonkívüli panaszjogot koncedál. Rehling alelnök Olvashatatlan aláírás alelnök 0. L., Iparügyi Minisztérium 1945—A — 98.?'20.
