Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak a XIX. század első felében / 175–204. o.

A vármegyei levéltárak a XIX. század első felében 195 december 23-iki sürgetésére sem válaszolt.

185 Ugyanúgy nincs adatunk, arról sem, bogy II. József alatt minő rendezési munka folyt a levéltárban. Csak annyit tudunk, bogy a segregatiot végrehajtották. A különválasztott jogügyi iratok lajstromai, bárom kötetben, meg is vannak az Országos Levéltárban. Az országszerte megindult harmadik rendezés alkalmával a helytartótanács érdeklődvén a levéltár iránt, 1809-ben itt is aktuálissá vált a rendezés, amely azután lassú, de állandó munkával a harmincas évekig eltartott. A rendezés nagy munkáját Lengyel János végezte. Előzőleg a vármegye kancellistája volt, s mint ilyen a notariatusban lévén beosztva, levéltári munkát is végzett, s bizonyos gyakorlatra tett szert. A vármegye hosszú küzdelmet vívott, amíg a levéltárnoki tisztség megszervezéséig eljutott. Először csak lajstromozói tisztségre kapott engedélyt, és erre is csak ideiglenesen. Majláth György főispán megfigyelvén Lengyel levéltári tevékenykedését, bárom hónapra Pest vármegye híres levéltárnokához, Ballá Gáborhoz küldte, hogy a helyes levóltárkezelést és lajstromozási rendszert (rectae Regestrationis methodi) megtanulja, s azután rábízta a levéltárat.

186 Lengyel 1814. május 22-én vette át a hivatalát. Mindenekelőtt az iratok megfelelő elhelyezéséről gondoskodott. Addig zsákokban, nagy ládákban, a padlón, az asztalok alatt és két állványon belegyömöszölve volt a vármegye levéltári anyaga elhelyezve, teljes rendetlenségben (actis praevie unum Chaos efficientibus). Először hat csoportra (osztályra) osztotta az iratokat. Az első csoportba kerültek a pénztári számadások 1717-től, a különböző katonai elszámolások 1745től és az insurrectionalis számadások. A másodikba kerültek a különböző összeírások 1696-tól kezdődőleg, időrendben. A harmadikban az úrbéri, a negyedikben a nemesi ügyek helyeztettek el. Az ötödik csoportot alkották a polgári és büntető perek, a hatodik csoportot a vegyes iratok. Magát a lajstromozást a vármegye óhajára az újabb anyaggal, 1810-től kezdte meg, minthogy ezekre az iratokra, mint előiratokra, gyakrabban volt szükség. Lengyel indítványára kimondta a vármegye, hogy ezután levéltári akta csak elismervény ellenében vehető ki.

187 Közben azonban a régebbi, az 1692. évvel kezdődő anyaggal is foglalkozott. Rendezte, csoportosította s időrendben elfasciculálta ezeket.

188 1816 végén már lajstromozva volt a protocollumoknak egy része; lajstromozva és fasciculálva voltak az 1720—1789. évi polgári és az 1700—1766. évi büntető perek. Lengyel szerint 1692. év előtti iratoknak is kellett lenniök, amikor a vármegye iurisdictiója Radonay püspök, közös főispán révén közös volt Baranya vármegyéével. Azt állította tehát, hogy a hiányzó, elsősorban vagyonjogi iratok, Baranya vármegyétől elkérendők volnának.

189 1821-ben lajstromozva voltak az 1692—1769. évek politikai iratai, valamint a polgári és büntető perek valamennyien, végig. A szépen folyó lajstromozási munkába most egyszerre beleszólt a kormányszék. Még 1818. február 24-én arról értesítette a vármegyét, hogy mihelyt a régi iratok rendezése befejezést nyer, a lajstromozói állás megszüntetendő, és a további levéltári teendőket a notariatusnak kell majd elvégeznie, 1821-ben pedig elvette a levéltárba beosztott írnokot. Lengyel tudván, hogy állása megszűnik, mihelyt a régebbi, a XVIII. századi anyagot végiglajstromozta, egyszerűen beszüntette a régebbi iratok lajstromozását. A vármegye viszont tudván, hogy elveszít egy szorgalmas és szükséges tisztviselőt, akinek a munkáját a notariatus úgysem fogja elvégezni, 1818-tól kezdve beszüntette a jelentéstételt a levéltári munkálatokról és a levéltár állapotáról. Lengyel így még évekig megmaradt az állásában. Még 1836-ban is ő volt a levéltár gondozója: de csak a'folyó ügyiratokat lajstromozta és az 1769—1810. évek iratai lajstromozatlanok maradtak.

190 Utólag sem lajstromozta senki e negyven év iratait; máig is csak időrendben fasciculálva sorakoznak az 'állványaikon, de lajstrom, mutatókönyv nincs hozzájuk. Lengyel 1833 után rendszeres iktatást és mutatózást vezetett be, s a levéltári anyagot tizenkét ügycsoportra osztotta be.

191 Torna vármegye levéltára az első országos rendezés megindulásakor részben, a régebbi, 1569—1720. évi anyagában már rendezve és lajstromozva volt. A jegyzők azonban itt sem akartak levéltári munkával foglalkozni, s ezzel az otthoni gazdaságukat elhanyagolni. így a rendezés abbamaradt, az 1720—1768. évi iratok lajstromozatlanok 185 OL., HTT., Miscell. fasc. 92. No. 14. 186 OL., HTT., PC. 1818 : 1—192. 18

' Uo. 1815 : 1—130. 188 Lengyel 1816. márc. 28-i jelentése, uo. 1816 : 1—218. 189 Lengyel 1816. dec. 12-i jelentése, uo. 1817 : 1—44. 190 Uo. 1818 : 1—192.; 1836 : 1—264. 191 Alispáni 20222/1928. sz. értesítés. — Hadnagy Albert dr., vm főlevéltárnok közlése (1127/1829. OL. sz.) — A levéltár történetére általában Id. Föglein Antal: Tolna vármegye levéltára. Levéltári Közlemények, 10. évf. (1932), 69—91. 1. 13*