Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Degré Alajos: A közigazgatás megindulása Zala megyében a felszabadulás után / 3–21. o.

18 Degré Alajos pánhoz,

121 április végétől kezdve pedig elég gyakran futárt indítottak Budapestre.

122 A kormány rendeletei azonban rendszerint egy hónapi késéssel érkeztek. Még júniusban is előfordult, hogy május 30-án kelt utasítást a főispán csak június 22-ón kapott kézhez.

123 Addig a kormánnyal való érintkezés inkább személyes kiküldetésekre szorítkozott. Júniusban a postaforgalom rendszeressé vált. A belügyminiszter június 7-én kelt felhívását a főispán már június 12-ón megkapta. Jellemző azonban a megye akkori munkatempójára, hogy több mint két hónap telt bele, mire ezt az utasítást végrehajtották.

124 Ahol ugyanis a Kommunista Párt erős volt, és befolyását teljes mértékben érvényesíteni tudta (Nagykanizsa, Keszthely) az új jogszabályoknak, melyek a demokratikus átszervezésre irányultak, maradéktalanul érvényt szereztek, a jogszabályok szellemét valósították meg, és a jogszabály megismerése előtt elkövetett hibákat is siettek kijavítani. Másutt azonban az új kormányrendeletek végrehajtása elhúzódott. Nagykanizsán például már július 8-án megalakult az új képviselőtestület, mely attól kezdve rendszeresen ülésezett, és érdemi intézkedéseket hozott a város helyreállításáról, a munkaszervezésről, villany világítási problémákról stb.

125 Zalaegerszeg képviselőtestülete csak szeptember 7-én, az új megyei törvényhatósági bizottság pedig csak szeptember 15-én alakult meg, az utóbbi ritkán ülésezett, és sokszor meddő vitákkal töltötte az időt. Pl. elkeseredetten tiltakozott a balatonfüredi járásnak Veszprém megyéhez csatolása ellen.

126 Bár ez az intézkedés tárgyilag kétségtelenül helyes volt, de a régi megyei tisztviselők érzékenységét bántotta. Augusztus 15-én elkészült az alispáni hivatal új ügybeosztása, mely minden ügycsoport "felelős előadóját kijelölte,

127 és így az első lépést jelentette az adminisztráció gyorsabb és pontosabb lebonyolítására. Az új törvényhatósági bizottság és képviselőtestületek megalakulása megszüntette ugyan a nemzeti bizottságok közigazgatási hatáskörét,

128 de a demokratikus célok érvényesítését a törvényhatósági bizottság ós a képviselőtestületek összeállítása is biztosította. VII. 1945 őszére a népi demokrácia fejlődése első szakaszának bevezető része Zala megyében is lezajlott. Lefolyását jelentősen befolyásolta, hogy a megye gazdaságilag igen elmaradott volt. Komoly nehéziparral csak Nagykanizsa, jelentékeny könnyűiparral Keszthely is rendelkezett. E két helységben a munkásság nagy és szervezett erőt jelentett, munkásmozgalmának komoly történelmi múltja volt már. Itt tehát a munkáspártok a felszabadulás napján magukhoz ragadták a kezdeményezést, ós az irányítást mindvégig meg is tartották. Formálisan a burzsoá államapparátusban ismert szerveket állították fel, de itt a közigazgatás e helyi szerveit már a népi szervek ellenőrizték és irányították. 121 Alispáni iktató 1945, új 92. sz. 122 Fi. 62. 128 Fi. 407. 134 Fi. 854. 128 Nagykanizsa képviselőtestületi jkv. júl. 8. stb. 128 Zala m. közgy. jkv. szept. 15., dec. 29., Zalaegerszeg képviselőtestületi jkv.. szept. 7. i"Fi. 871. 128 1030.1945. M. E. rendelet 11. §.