Levéltári Közlemények, 31. (1960)
Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Bakács István: A családi levéltárak szerkezeti problémái / 160–174. o.
172 Bakács István tett tanulmányunkban a felsorolt „vegyes iratok" csoportjait foglalná magában. Hangsúlyoznunk kell, hogy e gyűjteménybe csak olyan iratokat lehet sorolni, amelyeknek fondképzője nem családtag, vagy a szóban forgó levéltárban Önálló fondot nem alkotó rokon, ül. idegen család vagy személy (adott esetben alkalmazott). A lehetőségig szűkíteni kell az ide sorolandó iratok számát és kategóriáit. Szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy gyűjtemények kialakítása — bár csak korlátolt esetekben — az egyes fondokon belül is lehetséges. így pl. a család mellékágai tagjainak irataiból, ha ezek csak pár darabból állanak (hozzájuk intézett levelekből) külön gyűjteményt alakíthatunk, amiként lehetséges, hogy a családi levéltárban levő valamennyi levelet levélírók szerint rendezve, gyűjteménybe csoportosítjuk. 22 Ilyeténképpen a családi levéltárak felállítási rendje a következő lenne: 1. A család által lajstromozott iratok gyűjteménye (kiegészítve az azonos fondokból származó iratokkal). 2. A család egyetemét illető iratok fondja. 3. A birtokok tulajdonjogából keletkezett iratok fondj ai. 4. A családtagok fond j ai s több családtag fondtöredékeiből álló gyűjtemény. 5. Birtokigazgatási fond. 6. A családi levéltár fondja. (Esetlegesen.) 7. Vegyes iratok gyűjteménye. Tanulmányunk eredményét összegezve, kétségtelenül megállapítható^ hogy a családi levéltárak iratanyaga különböző fondok gyűjteménye. Gyűjtemény, de nem fondtöredékek gyűjteménye (amelyeknél feltételezhető, hogy a fond többi része más gyűjteményben őriztetik), hanem teljes fondókat foglal magában: vagyis a kérdéses fond teljes iratanyaga a szóban forgó családi levéltárban maradt fenn. Minthogy pedig minden egyes fond önálló nyilvántartást követel meg, a családi levéltár nem mint fond, hanem mint „levéltár" tartható nyilván. 23 Bakács István СТРУКТУРНЫЕ ПРОБЛЕМЫ СЕМЕЙНЫХ АРХИВ OB Иштван Бакан Исследуя происхождение письменных актов, находящихся в семейных архивах,, автором установлено, что они произошли с одной, стороны в связи с деятельности отдельных членов семейства, а с другой стороны их возникновение обусловлено тем фактом, что известные земельные угодия находились во владении одного лица или же семейства. felelő regisztratúrából kiszakadt iratanyag, amelyet valamely személy vagy szerv valamely célból összefoglalt, egybegyűjtött. A gyűjtemény nem fond (1. Vörös Károly, i. m. 109. I., „fondnak tekintjük a regisztratúrát és a gyűjteményt" meghatározása Helytállóbb, mint Emberé, aki fondnak tekinti és nevezi a regisztratúrát és a gyűjteményt). Mind a szovjet levéltári kézikönyv (i. m. 47. 1.), mind Brenneke—Leesch különbséget tesz a szervesen keletkezett és a mesterségesen kialakított iratanyag között (i. m. 20. 1.). A gyűjtemény azonban — igen helyesen — fondnak tekintendő, mint Önálló nyilvántartási egység. (A szovjet levéltári fond meghatározásának szabályai, 19. §. Közölve Levéltári Híradó, 1956. 2—3. sz. 164. 1.) 22 Knyazev (i. m. 14.1.) az apró fondoknak sorozatokban való egyesítését javasolja minden egyes fondképző nyilvántartásával. 23 Így történik ez a már említett tfeboni levéltári útmutatóknál, valamint az Országos Levéltár által kiadott állag jegyzékben.
