Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Komoróczy György: A mezőgazdasági igazgatóságok Hajdú és Bihar megyékben 1949–1950-ben / 138–159. o.

A mezőgazdasági igazgatóságok Hajdú és Bihar megyékben 1949—1950-ben 153 osztályokra való beosztása ugyanolyan elgondolások szerint történt, mint az ország más területén. Ezek szerint Bihar megyében is találkozunk az igazgatási osztállyal, a termelőszövetkezeti osztállyal, azon belül a szakoktatási alosztállyal, növénytermelési, állattenyésztési, terv- és üzemgazdasági osztálylyal.

42 Az egyes osztályok össz-személyzete kevesebb volt, mint Hajdú-megyében. A megalakulás idején a Mezőgazdasági Igazgatóság mindössze 28 személyből állt, s ezek között volt 1 igazgató, 5 osztályvezető, 12 önálló előadó, 1 beosztott számvevő, 1 segédhivatali vezető, 5 segédhivatali Beosztott, 2 altiszt, 1 gépkocsivezető.

43 A titkári állást a megalakuláskor nem töltötték be. A létszám később szaporodott, s 1949 decemberében már 43 dolgozó tartozott az Igazgatóság központjának létszámkeretébe.

44 Első igazgatója ós az egész hivatali munka megszervezője Rácz Sándor munkás volt. Az Igazgatóság jelentései rávilágítanak a megalakulással és a működés kezdeti időszakában jelentkező nehézségekkel kapcsolatos hiányosságokra. Arról számolnak be, hogy a megyében a régi tisztviselők és a gazdák nem értették meg az új hivatal szükségességót. Bihar megye a nagybirtokosok és. a közópbirtokos nemesség hazája; a megye társadalmi viszonyai kedvezőtlenek voltak, a szegényparasztság arányszáma sokkal nagyobb volt, mint Hajdú megyében. Maguk a régi tisztviselők is legnagyobb részt jómódú gazdacsaládok tagjai vagy leszármazottai, kik legjobb esetben is idegenül álltak szemben a mezőgazdaság szocialista átalakításának perspektíváival. Az újonnan kinevezett alkalmazottak viszont még tájékozatlanok voltak, gyakorlati munkából kikerült személyek, akiknek szakképzettsége egy megyei szintű államigazgatási szerv irányításához nem mindenkor volt elegendő, viszont harcos öntudatuk és osztályhűségük alapján föltétlenül bízni lehetett bennük. Ezért vált azonnali követelménnyé a megyében szakmai és ideológiai tanfolyam szervezése, amelyen mindjárt az induláskor az Igazgatóság minden dolgozója résztvett, s azt eredményesen fejezte be.

45 Ugyanakkor a megye területén élő egyéni gazdák egy részének szövetkezeti tanfolyamot szervezett a Minisztérium és különböző gazdaképző iskolákon oktatta elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megvalósítása iránt érdeklődő személyeket.

46 A szövetkezeti gondolat Bihar megyében már korán jelentkezett: 1945ben is találkozhattunk szövetkezet alapítására irányuló óhajjal, s amikor 1946ban erőteljesen kibontakozott a „földet vissza nem adunk" mozgalom, a megye dolgozó parasztságának egy része határozottan belátta, hogy az ezerholdasok hazájaként szereplő „Biharországban" igen nehéz feladat a reakciós erők széthúzása. Amellett a magyarok és románok lakta Biharban a Horthy-rendszer szélsőségesen kiélezte a nemzetiségi ellentéteket is. A MDP politikai agitációja azonban Biharban határozottan az osztályharc problémáját állította előtérbe a nemzetiségi kérdés helyett, s így sikerült leküzdenie a volt kizsákmányoltak egymás iránti bizalmatlanságát és szembefordítani őket igazi ellenségeikkel, a volt földbirtokosokkal. Bihar megyében talán éppen ezért a szövetkezeti mozgalom korábban terjedt el, mint a legna42 Uo. 2422/194^-ikt. sz. 11. alapsz. . 43 Uo. 1468/1949. ikt, sz. 8. alapsz. ós 939/1949. ikt. sz. 8. alapsz. 44 Uö. 3756/1949. ikt. sz. 8. alapsz. 15 Uo. 2964/1949. ikt. sz. II. alapsz. 46 Uo. 3560/1949. ikt. sz. 11. alapsz.