Levéltári Közlemények, 31. (1960)
Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Komoróczy György: A mezőgazdasági igazgatóságok Hajdú és Bihar megyékben 1949–1950-ben / 138–159. o.
142 Komoróczy György nagyállattenyésztési osztály 7, gazdasági osztály 2, segédhivatal 9 személy (ebből 2 altiszt). 8 A felsorolt alkalmazottak származás szerinti statisztikája arra mutat, hogy a jogelőd hivatalok apparátusa nagyfokú szűrésen ment át, de ennek során nem részesült hátrányban a haladó értelmiség, a régi mezőgazdasági szakgárda sem. Az ügyintézők kb. 35%-a munkás, 30%-a dolgozó paraszt, a többi 35% pedig régi mezőgazdasági szakember volt. Az alkalmazottak kinevezését a helyi népi bizottságok javasolták, s március 28-án az ideiglenes vezető jelentette az P. M.-nek, hogy név szerint kik kerültek alkalmazásra s kik nem. 9 A korábbi elnevezés nem sokáig maradt életben, mert a közben kiadott kormányrendelet alapján a szervezet március 28-án már „Mezőgazdasági Igazgatóság" név alatt működik. 10 Annak a ténynek, hogy a „Földművelésügyi" helyett a „Mezőgazdasági Igazgatóság" nevet vette fel az új szervezet, lényegében nincs semmi jelentősége. Az eredeti elgondolás az volt, hogy az új Igazgatóság alá fog tartozni a mezőgazdasággal összefüggő minden gazdasági ágazat, tehát a földreform végrehajtása, a vízgazdálkodás, a selyemtenyésztés, állategészségügy, ármentesítés, folyam- és kultúrmérnöki tevékenység, telepítés, tagosítás, kísérleti gazdálkodás, tudományos mezőgazdasági intézmények ügyei stb. 1949-ben azonban még nem volt arra lehetőség, hogy mindezeket egyetlen hivatal hatáskörébe vonják. Egy évvel később, a tanácsrendszerbe vezetése folyamán, ezek a problémák megoldást nyertek, bár akkor sem véglegesen, mert még mindig maradtak országos jellegű feladatok, melyek egy-egy megye területén túltekintő távlatot követeltek, pl. a vízügyi gazdálkodás stb. 2. A Mezőgazdasági Igazgatóság hivatali szervezete A Mezőgazdasági Igazgatóság jelentőségét a 8022—2610/1949. Korm. sz. rendelet (Magyar Közlöny, 1949. március 23.) március 18-án abban állapította meg, hogy [1. §. 1. bek.] az igazgatóságokat „a mezőgazdasági igazgatás hatályosabbá tétele s a mezőgazdasági termelés mennyiségének ós minőségének fokozása, a tervgazdálkodásnak és a magasabb termelési formáknak a mezőgazdaságban való megszervezése, a szövetkezeti és a földbirtokpolitikai célok megvalósítása, végül a földművelésügyi szervek egységes működésének biztosítása érdekében „kellett megszervezni". Ugyanakkor a rendelet 3. §-a azt rögzítette le, hogy „az igazgatóság a földművelésügyi miniszter külső igazgatási szerve". Hozzátette azonban mindjárt a 3, §. 2. bekezdésében, hogy a „jogszabályok keretein belül a törvényhatóság első tisztviselője is irányítja és utasítja". Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a rendelet megszületésekor még a megyei szervezet burzsoá formája állott fenn (alispán, főispán, járási fő. jegyző)- Ez indokolta, hogy áz Igazgatóságot nem rendelte a törvény az alispán joghatósága alá (bár ebben az időben az alispán már a munkásosztály képviselője volt). A rendelet felsorolta az egyidejűleg megszűntetett szerveket is. A felsorolásból kiviláglik, hogy a földművelés, állattenyésztés, növényegészségügy, 8 Uo. 630/1949. ikt. sz. 44. alapsz. 9 Uo. 840/1949. ikt. sz. 44. alapsz. 10 i. b.
