Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Komoróczy György: A mezőgazdasági igazgatóságok Hajdú és Bihar megyékben 1949–1950-ben / 138–159. o.

Komoróczy György: A mezőgazdasági igazgatóságok Hajdú és Bihar megyékben 139 csak a szoros értelemben vett gazdaságtörténeti kutatás számára tartalmaz forrásokat, hanem nélkülözhetetlen a politikai történetírás számára is: nagy mennyiségű adaton mutatva be, miként érvényesül a proletárhatalom kivívása után, a szocializmus építése során a munkásosztály vezető szerepe a mezőgazdaság állami irányításának létrejöttében. 1. A mezőgazdaság irányítása az Igazgatóság megszervezése előtt. Az Igazgatóság megalakulása Nem volna érthető az Igazgatóság kialakulása, ha nem tennők — röviden — vizsgálat tárgyává a korábbi szervezeti formák változásait, melyeknek haladó elemeit maga az Igazgatóság is átvette; de ugyanakkor téves álláspontra jutnánk, ha már előre nem mondanók ki, hogy az Igazgatóság létrejötte nemcsak új típusú igazgatási szervezetet teremtett meg, hanem tartalmában, osztályösszetételében és programjában is újtípusú volt. Éppen ez a jellemző mozzanat emelte az Igazgatóságot az osztályharc egyik eszközévé, fontos tényezőjévé. A mezőgazdasági igazgatás a felszabadulás után közvetlenül fenntartotta a kapitalizmus idején kialakult szerveket. A mezőgazdasági hálózatot megyei szinten a Földművelésügyi Minisztériumnak alárendelt Gazdasági Felügyelőség irányította, amelynek hatáskörét és illetékességót az 1921. évi 42. t. c. szabályozta.

1 Természetes, hogy a gazdasági felügyelőnek nem volt joga a mezőgazdasági élet minden területén történő irányító munkához, hiszen a kapitalista tulajdonviszonyok nem is tették lehetővé, hogy a magángazdálkodás elgondolásaiba és terveibe a Gazdasági Felügyelőség beleszóljon. A felszabadulás után több kísérlet született, amelyek a kapitalizmus korlátait át akarták törni s az állam befolyását érvényesíteni kívánták a mezőgazdasági munka területén. Létrejött a Kerületi Gazdasági Főfelügyelő hivatala, megalakultak a termelést irányító szervek, külön tejtermelési, növény- és szőlőtermelési szakhivatalok jöttek létre, és az állattenyésztés ügyeit is önálló hivatali apparátusra bízták. Egységes összefogásra azonban nem volt mód, s a községben folyó életet az állam össznépi érdekeivel több igazgatási erezet kapcsolta össze. Mindenesetre ezek az intézkedések az 1945/48-as években haladó jelentőségűek voltak, s egyegy lépcsőfokot jelentettek a gazdasági élet tervszerű irányítása felé. Maga a Gazdasági Felügyelőség megmaradt a régi keretek között, de hatásköre bővült, s kiterjedtebbé vált. Ellenőrzése alá került sok olyan földművelési szakigazgatási szerv, amely azelőtt nem tartott kapcsolatot véle. 1949-ben már odáig fejlődött a helyzet, hogy a Gazdasági Felügyelőségnek tett jelentést a Tiszántúli Földművelésügyi Tanács, a Magyar Állami Erdőgazdaságok (Mallerd), a Debreceni Vízgazdálkodási Körzet, a különböző Állami Mezőgazdasági Középiskolák, a Magyar Gazdaképző Iskola (Kába), a Mezőgazdasági Szakoktatási Főigazgatóság Tiszántúli Kirendeltsége (Debrecen).

2 Illetékessége is bővült, mert a felszabadulás után a volt Hajdú megyei Gazda 1 Páhi Ferenc: Tapasztalatok a Szentesi Állami Levéltár mezőgazdasági vonatkozású iratanyagának rendezésénél. Levéltári Híradó, 19S5., V. évf. 3—4. sz. 362—366. o. — E kérdésre 1. még Hársfalvi Péter folyóiratunk jelen számában közölt tanulmányát is. 2 Debreceni Állami Levéltár (ezentúl: DÁL), Hajdú megyei Mezőgazdasági Igazgatóság (ezentúl: Mezig), 1/1949. ikt. sz. 1. alapszám.