Levéltári Közlemények, 31. (1960)
Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Sárközi Zoltán: Az üzemi bizottságok szerepe az ipari termelés megindításában a felszabadulás után / 87–120. o.
118 Sárközi Zoltán jogos. Az üzemi bizottságok meg fogják mutatni, hogy az ipari munkásság érett, tudja mit akar és amit akar, azt céltudatos munkával, mihamarabb, a legrövidebb időn belül eléri. A Magyar Kommunista Párt központi vezetőségének üdvözletét hozom a kongresszus résztvevőinek és jó munkát kívánok" — fejezte be beszédét Kádár János. 178 * * * Befejezésül kitekintésszerűen érintenünk kell az üzemi bizottságok első kongresszusa utáni eseményeket is. Míg eddig igen sok vállalat ténylegesen az üzemi bizottság irányítása alatt állt 179 , ezután egyre több helyen okozott gondot a tőkések raff inalt módszerei vél szemben való védekezés. 180 1945 őszén a reakciós erőknek a kisgazdapárt választási győzelme után meginduló újjászerveződése azt is megmutatta a munkásosztálynak, hogy mindazok a jobboldali szociáldemokrata elképzelések, mélyek az osztályharc tovább fejlesztése helyett a munkásság és a tőkések együttműködését tűzték ki célul, (s melyek az üzemi bizottságok fent ismertetett kongresszusán is sűrűn szóhoz jutottak) gyökerükben helytelenek voltak, s ily módon csupán a munkásság politikai dezorganizálását célozták. Általában azonban az újjászerveződő reakciós erőkkel szemben az üzemi bizottságok — a veszélyt korán felismerve — éles harcot kezdtek. E küzdelem a baloldali blokk 1946 márciusában kezdett politikai offenzíva jávai párhuzamosan jelentősen erősödött és végül a szocializmus erőinek javára dőlt el. 1946 tavaszától kezdve a vállaJatokon belül kiéleződött az osztályharc és a nagytőkés körök szabotálása mind nyilvánvalóbb lett. Az infláció e legsúlyosabb hónapjaiban a gyárosok mindenekelőtt a munkásellátás kérdését igyekeztek az üzemi bizottságokra hárítani. Ugyanekkor leginkább árukészleteik értékesítésében igyekeztek az üzemi bizottságokat kijátszani, tőkéjük egy részét a termelésből kivonni, spekulációs célokra használni, részben külföldre menekíteni. Helyreállított külföldi kapcsolataikat is növekvő mértékben ilyen kimentési célokra igyekeztek felhasználni. Nem rajtuk múlott, hogy a forint megteremtésével a stabilizáció mégis sikerült. 181 Másfél éves szívós munkával az üzemi bizottságok is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországon megindulhatott a 3 éves terv által az ország szervezett újjáépítése. 182 Sárközi Zoltán 178 Az Országos Üzemi Bízottsági Kongresszus Tanácskozásai. Szakszervezeti Tanács kiadása. Bp., 1945.. 179 Ilyen volt többek közt a Weiss Manfréd Acél- és Fémművei Rt., vagy pl. a Fémlemezárugyár. (Fogaskerék, 1945. máj. 26.) A példákat természetesen lehetne sokasítani. Ld. erre Incze Miklós Szilágyi Gábor i. m. 180 A Fogaskerék 1945. jún. 2-i száma szerint a Weiss Manfréd Acél- és Fémművei Rt. üzemi bizottságának fő feladatai még a következők: 1. Üzem- és nyersanyagellátás; 2. Főleg a segédmunkások körében mutatkozó munkaerőhiány megszüntetése; 3. A gyenge ellátás elleni küzdelem. -— A Fogaskerék 1945. évi jul. 21-i számában a munkaerőtoborzás, a munka verseny szervezés és a racionahzálás mellett már a tőke iránti magatartás kérdése is felmerül. 181 Nemes Dezső i. m., 270. 1. • 182 Szabad Vasas, 1947. aug. 1. — A kézirat leadása után értesültem arról, hogy Nagy Lajosnak a Budapesti Nemzeti Bizottságról készülő tanulmányában több olyan adat is előfordul, mely azt bizonyítja, hogy egyes üzemi bizottságok a Budapesti Nemzeti Bizottság engedélyével kezdték meg működésüket. Ezek az adatok kiegészítik az általam megrajzolt képet és bemutatják a szakszervezetek mellett e másik jelentős népi szerv szerepét is az üzemi bizottságok működésének megindításában.
