Levéltári Közlemények, 31. (1960)
Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Sárközi Zoltán: Az üzemi bizottságok szerepe az ipari termelés megindításában a felszabadulás után / 87–120. o.
116 Sárközi Zoltán ban egyben záróköve is volt az üzemi bizottságok fejlődése hőskorának, legelső szakaszának. 1945 nyarán a rendkívül súlyos helyzetben levő ország gazdasági talpra állításába be kellett vonni a tőkés elemeket is. A tőkések helyreállították külkereskedelmi kapcsolataikat, megindult a kisipar regenerálódása, továbbá a nagy és kiskereskedelem fejlődése. 174 Az új helyzethez az eddig nem minden esetben szabályosan működő üzemi bizottságoknak is alkalmazkodniuk kellett. 175 A Szakszervezeti Tanács az üzemi bizottságokat figyelmeztette, hogy a tulajdonjogot érintő kérdésekbe ne avatkozzanak bele. 176 A kongresszuson résztvevők jó része viszont keveselte az üzemi bizottságoknak adott jogokat. 177 A kongresszus hivatalos küldöttei és előadói valamennyien hangsúlyozták az üzemi bizottságok intézményének korszakalkotó fontosságát. Kisházi Ödön elnöki megnyitójában kiemelte, hogy „Első alkalommal történik, hogy dolgozó emberek beleszólnak az üzem vitelébe". Visszatekintve a megtett útra, a következőket mondotta: „Az indulás pillanatában az üzemi bizottságoknak a semmiből kellett kiindulniuk. Szabályzat és minden nélkül a változás hívta életre és csak később legalizálódott az intézkedések nyomán. Ma már, lehiggadtabb állapotban, amikor a termelés megindult, amikor az ország a fegyverszüneti feltételek teljesítése előtt áll, melyet egy háborút vesztett országnak teljesítenie kell, az üzemi bizottságokra hárul a küzdelem, hogy a maguk rátermettségével bizonyítsák azt, hogy a magyar ipari munkásság az ország vezető rétege." Kossá István, a Szakszervezeti Tanács főtitkára, akinek nagy része volt az üzemi bizottságok megszervezésében, a kon r ferencia jelentőségével foglalkozva leszögezte: „Az értekezlet célja, hogy összhangba hozzuk az egész országban az üzemi bizottságok munkáját és olyan irányba tereljük, amely megfelel a magyar nép, a magyar dolgozók érdekeinek." A Magyar Kommunista Párt nevében Kádár János üdvözölte a kongresszust: „Ez a nap a munkásosztály történelmében igen nagy jelentőségű — mondotta beszédében. — Ha számba vesszük azt, hogy a munkásosztály ma Magyarországon nem az utolsók között van, hanem az élen jár, elmondhatjuk, hogy ez a nap a magyar nemzet történetében is jelentős szerepet kap. A magyar demokrácia az elmúlt néhány hónap alatt számos alkotásra és nagy eredményekre mutathat rá. Az összes eredmények közül azonban jelentőségükben kiemelkednek a népi demokratikus erők szervei, melyeken keresztül Magyarország népe a demokrácia friss erejével szól bele az ország sorsának intézésébe. A demokratikus Magyarország alappilléreit jelentik a 174 Nemes Dezső : A népi Magyarország fejlődése 1945—1960. Magyar Tudomány, i960., 5—6. sz., 262. 1. *"* 175 Az Országos Üzemi Bizottsági Kongresszus Tanácskozásai. Szakszervezeti Tanács kiadása, Bp. 1945.; ld. erre különösen az előszót. 176 Pándi Ilona i. m., 13. 1. Az üzemi bizottságok új működési szabályzata c. munka előszavában (Szakszervezeti Tanács kiadása, Bp., ] 945.) Kossá István & következőket írta: „Arra is rá kell mutatni, hogy sok üzemi bizottság abban a hitben, hogy a magántulajdon alapján álló rendszer úgyis csak átmeneti lesz és utána jön a szocializálás, egyáltalán nem enged beleszólást a tulajdonosnak, vagy megbízottjának az üzem ügyeibe. Szinte teljesen kisajátították a munkásság részére az üzemet." Akadtak egyes olyan bizottságok is, amelyek korrumpálódtak vagy „fiók igazgatóságokká válva" „elbürokratizálódtak." Vö. Szabad Vasas, 1945. aug. 15. és 1946. febr. 1. 177 SzOT. Lt., Jegyzőkönyvek. Bp. 1—16, Magyar Iparügyi Minisztérium III/l osztály, 1227/„M" — 1945. sz. irat.
