Levéltári Közlemények, 31. (1960)
Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Sárközi Zoltán: Az üzemi bizottságok szerepe az ipari termelés megindításában a felszabadulás után / 87–120. o.
Az üzemi bizottságok szerepe az ipari termelés megindításában a felszabadulás után 111 A Magyar Waggon és Gépgyár Rt. 10 traktorért Orosházáról szerzett nagyobb mennyiségű élelmiszert. 139 A Gschtvindt-fele Szesz-, Élesztő-, Likőr- és JRumgyár Rt. burgonyát és tengerit Orosházáról szerzett be. Ugyanitt bérhizlalást is sikerült lekötnie, 140 A Szalay István Rt. üzemi bizottsága is félkész- és készárukat cserélt be élelmiszerre. így elég korán sikerült üzemi konyhát felállítaniuk. 141 Más üzemek szoros kapcsolatot tartottak fenn alföldi paraszt városokkal: a Ganz Hajógyárat például Szentes látta el. 142 1945 folyamán általános jelenség volt, hogy a kisebb üzemek, melyek gyártmányaikkal szabadon rendelkeztek, jobban el tudták látni munkásaikat, mint a nagyok, mivel több csereanyaguk maradt. 143 így történhetett meg pl., hogy a csepeli gyárak közül 1946-ben a Weiss Manfred Acél- és Femművei Rt. karácsonyi segélye volt a legszűkösebb. 144 A szónbányák a szén fontossága miatt viszonylag a legszerencsésebb helyzetben voltak. Egyaránt kaptak szénért zsírt, lisztet vagy különféle iparcikket. Az Ajkai Kőszenbánya Rt. bakkancsot, szövetet, szőrme-mellényt, sőt dohányt és gyógyszert is tudott így szerezni. 145 1945 folyamán az ország gazdasági életében végbemenő legnagyobb változást a földosztás jelentette. A parasztságnak általában, különösen pedig az újgazdáknak mezőgazdasági munkaeszközökkel és gépekkel való ellátása halaszthatatlan feladat volt. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a parasztok élelmiszereket is elsősorban termelőeszközökért voltak hajlandók adni, egyszeriben megértjük, hogy miért tért át annyi gyár — legalább részben — mezőgazdasági eszközök, szerszámok és gépek gyártására. Míg 1945 előtt a kifejezetten mezőgazdasági gépgyárak száma 7 volt — bér mellékesen még 18 gyár foglalkozott ilyen gyártmányok előállításával is—, addig a felszabadulás után a mezőgazdasági gépeket gyártó vállalatok száma 26-ra szaporodott. Ezek túlnyomórészt kézi és fogatos gépeket gyártottak. A földosztás miatt a kereslet főleg kisgépekben és szerszámokban volt nagy. 146 Az üzemi bizottságok rugalmasan alkalmazkodtak az új helyzethez. Szerencsések voltak persze a régi mezőgazdasági gépgyárak. A Kühne Mezőgazdasági Gépgyár Rt„ első szállítmánya pl. június elején érkezett meg a Budapes'en levő központba. A vállalat mosoni telepén 350 munkás félkészgyártmányokat dolgozott fel, csak a felszállítás elé tornyosultak szinte legyőzhetetlennek látszó akadályok. Amint azonban az üzemi bizottság elnöke mondta: „A szállítás . . . nem tűrt halasztást. A gyár munkássága a „Gépet a parasztnak" akcióban versenyezni akar, ezért bérelt traktorral oldották meg a szállítást. Az első gépküldemény, amely főként ekéből, vetőgépből és kukoricadarálóból állott, nagy örömet keltett ... A szállítást hetenként rendszeresítjük, sőt az a tervünk, hogy útközben több helyen megállunk Mosonból jövet és az újgazdáknak ott a helyszínen adjuk el a gépeket. A vevőket mi keressük fel, így könnyebben hozzájutnak a szükséges géphez és alkatrészhez ... — A piacon nincs elég mezőgazdasági gép, a mosoni munkásság feladatául tűzte ki, minél gyorsabban, minél több gépe legyen a parasztnak már a nyáron. A gépek ára kb. tízszerese lesz a decemberinek... E kevas iránt nagy az érdeklődés, az aratás közeledik, a gazdák később nem érnek rá vásárlással bíbelődni, mindegyik most szerzi be az őszi szántáshoz szükséges eszközöket. Az eke vas 20 pengőbe kerül, de a készlet nem túlságosan nagy és az a célunk, hogy mindenkinek jusson, ezért készleteket nem adunk ki, csak a rendes igényeknek megfelelően szolgáltatjuk ki az árut." 1 * 7 139 KGL., Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. fondja, 4. csoport, 31. csomó, 1945. aug. 8-i, 14-i és 25-i ülések jkvei. no KGL., Gschwindt-féle Szesz-,Élesztő-,Likőr- és Rumgyár Rt. fondja, 13. csomó, 1947. évi szept. 23-i ü. b. ülés jkve. ul Pándi Ilona i. m., 13. 1. és SzOT. Lt., Vas-Witteg Miklós levelezése. 142 Pándi Ilona i. m,, i. h. 143 Vö. Fogaskerék, 1946. jún. 8., 1.1. 144 Uo. 1946. jan. 5., 3. 1. 145 KGL,, Ajkai Kőszénbánya Rt. fondja, 5. csomó. 149 Vö.: Sárközi Zoltán—Szigetvári István—Szilágyi Gábor: A százéves Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár története. (1856—1956.) Bp. 1959., 125. 1. 147 Szabadság, 1945. jún. 28.
