Levéltári Közlemények, 31. (1960)
Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Sárközi Zoltán: Az üzemi bizottságok szerepe az ipari termelés megindításában a felszabadulás után / 87–120. o.
104 Sárközi Zoltán állítására került sor. 1945 nyarának közepén már 40 000 fogyasztó bekapcsolása volt napirenden. Ez volt a harmadik fővárosi vállalat, melynek élére 1945. május 22-ón Sóskúti Endre bádogos és szerelő személyében munkást állított a polgármester. 91 A dolog természetéből következőleg a közműveknél az üzemi bizottságok helyzete általában könnyebb volt, mint a magánkapitalista cégeknél. 92 Itt, az újjáépítés első lépéseit tárgyalva kell megemlékeznünk még arról is, hogy az üzemi bizottságok részt vettek az 1945 májusi és a későbbi munkaversenyek megszervezósóbe'n, jóllehet — mint már említettük — a verseny elindítói a Magyar Kommunista Párt szervezetei voltak. A Hazai Fésiisfonóés Szövőgyár 1945. május 16-án megtartott üzemi bizottsági ülésén pl. értékelve a májusi verseny eredményeit, megemlítették, hogy a munkafegyelmet megszilárdították. 93 A Weiss Manfréd Acél- és Fémművei Rt.-hen, ahol az üzemi bizottság osztotta fel a gyárat 18 munkakörzetre, minden üzemrész a tőle telhető legnagyobb teljesítményt nyújtotta. A gyár bejárata felett „Éljen a májusi verseny" feliratú tábla tett hitvallást a májusi gondolat mellett. 94 A gyár üzemi bizottsága 1945 nyarán is fő feladatának tekintette a további munkaverseny megszervezését. 95 Ennek a májusi versenynek egyébként különös jelentőséget az adott, hogy a munkások még a burzsoázia gazdasági és politikai hatalmának teljes megdöntése előtt képesek voltak felülemelkedni a kapitalista munkaerkölcsön. 96 3. Harc a tőkésekkel. OyiH szövetkezetek. Az első kollektív szerződések. Az üzemi bizottsági alaprendelet továbbfejlesztése A magyar ipari vállalatok helyzetéről a Magyar Kommunista Párt első országos értekezletén elhangzott beszámoló a következő értékelést adta: ,,. . . A legtöbb üzem a felszabadulás után igazgató, sőt gyakran vezető mérnökök nélkül maradt. A munkások voltak azok, akik ezeket az üzemeket rendbehozták és megindították. Hallatlan áldozatokat hoztak eközben, olyan áldozatokat, melyek kétségkívül a magyar munkásmozgalom legfényesebb lapjait fogják képezni. Heteken, söt hónapokon keresztül nem láttak igazgatót, és ez azt az érzést keltette bennük, hogy lényegében egész jól el tudnák ők vezetni a gyárakat kapitalisták nélkül." 97 Ezekben az első hónapokban — mint azt a példák mutatták — teljesen a munkások kezében volt az üzemek többsége. ,,Á munkásosztály politikai és gazdasági szervezetei (párt és szakszervezetek, üzemi bizottságok) rohamosan növekedtek és rövid hetek, hónapok alatt az egész országot átfogták. Milliók ébredtek első izben politikai életre." Való igaz, amit Kádár János az első országos pártértekezletfen mondott: ,,A szakszervezetek és az üzemi bizottságok, a munkásosztály új, hatalmas vívmányai az első hónapokban roham81 Uo. 1945. júl. 1. 98 Ld. érré vonatkozólag részletesen a Gázújság 1947. jan. 18-i számát. 93 Strassenreiter Erzsébet i, m., 205. 1. 9Í Fogaskerék, 1945. ápr. 2% jún. 23., továbbá Szabadság, 1945. ápr. 16. A műhelyrészlegek jelentésüket az üzemi bizottságnak küldték meg. KGL., Weiss Manfréd Acél- és Fémművei Rt, fondja, Jegyzőkönyvek, 1091/1. 95 Fogaskerék, 1945. júl. 21. 96 Strassenreiter Erzsébet i. m., 209. 1. 97 Pándi Ilona i. m., 13. 1.
