Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Sárközi Zoltán: Az üzemi bizottságok szerepe az ipari termelés megindításában a felszabadulás után / 87–120. o.

102 Sárközi Zoltán A Vörös Hadsereg győzelmei, majd a háború befejezése a tavasz vége felé lehetővé tették a haditermelésbe bevont üzemeknek a helyi szervek kezelésébe való visszaadását. így került sor előbb március végén 98 iparvállalat visszaadására,

84 majd július elsejével az összes gyárak és üzemek, szám szerint mintegy 350, átadására. Ez az időpont éppen egybe esik az üzemi bizottságok első országos kongresszusának tanácskozásaival, s így lezárja az eddig terjedő korszakot.

85 2. A bányák, a közlekedés és a közművek (gáz, villany) helyreállítása Az üzemi bizottságok ténykedésének nem kevesebb méltánylást érdemlő területe volt a bányák, a közlekedés és — a főváros viszonylatában — a közművek helyreállít A bányák helyreállítása különös fontossággal bírt, hiszen ,,a szén az ipar kenyere", s a gyárakat és üzemeket a szóntermelés folyamatossága nélkül megindítani képtelenség lett volna. A szénbányáknál működő üzemi bizottságok munkájatói függött — többek közt —. hogy az ipar e létfontosságú nyersanyaga idejében eljutott rendeltetési helyére. A munkások helytállása itt sem hiányzott. Tatabányán pl. 36 üzemet mentettek meg a bányászok a pusztulástól. A szén-termelés megindítása elől sok akadályt kellett elhárítani. Ilyenek voltak pl. a robbanóanyag-, továbbá a bányafa hiány. De hiány volt munkaerőben is. A bányáknál régebben alkalmazott székely munkások 1945 elején hazamentek. Ajka-Csingervölgyből pl. szám szerint mintegy 70—80 ember távozott. A münkáshiány ellensúlyozására a bányászok vállalták a vasárnapi műszakot. Ajka-Csingervölgyben is így tudták biztosítani az Ajkai Erőmű szénszüksógletét, s ezáltal megmentették az Aluminiumgyárat a beszüntetéstől.

86 A vasút újjáépítése rendkívül nehéz körülmények között már 1944 őszén megkezdődött. A Magyar Államvasutak Debreceni Waggongyárában pl. a német rombolás után egyetlen üzem maradt ú^j, ahogy épen, a mozdonyjavító. 400 munkás kezdte meg az újjáépítést 1944 októberében, s 1945 áprilisára ez a szám már felemelkedett 1100 főre. A gyár az üzemi bizottság irányításával ekkor már 50%-os teljesítménnyel dolgozott.

87 A Magyar Államvasutak Istvántelki Főműhelyében hasonló volt a helyzet. Itt január 13 óta versenyszerű munka folyt. Május végén 2500 munkás dolgozott az üzemi bizottság vezetésével. Június 3-án újabb munka verseny re hívták ki az eddig is velük vetélkedő főműhelyek dolgozóit. A versenyt a kommunista munkások kezdeményezték, s csatlakoztak hozzájuk a szociáldemokraták is. A közvetlen cél a termelésnek legalább 75%-al való megemelése volt. Április folyamán 135 tehervaggont, 15 személykocsit és 26 mozdonyt helyeztek üzembe. A telepnek volt már saját konyhája. Önellátásuk azonban autó híján igen gyengén állt. Májusban már a vas- és fémmunkások kollektív szerződés alapján dol84 Szabadság, 1945. márc. 21. 85 Uo. 1945. jún. 27., továbbá Szabad Nép, 1945. jún. 29., júl. 10. 86 Ajkára vonatkozólag: KGL., Ajkai Kőszénbánya Rt. fondja, 5. csomó, Üzemi Bizottsági iratok; Tatabányára a Demokrácia c. lap 1945. jún. 25., 11. sz. 6. 1.; A szénbányák felszabadulás utáni helyzetére 1. részletesen Kolossá Tibor: A szónbányák államosítása c. tanulmányát. (Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből, Budapest, 1955., 399—450. 1.) 87 Néplap, 1945. ápr. 12., 3. 1.: az üzemi bizottság egyik tagjának nyilatkozata.