Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Lengyel Alfréd: Győr város levéltárának története / 52–88. o.

66 Loiigyel Alfréd Az első önálló városi archivárus beiktatása alkalmával a magisztrátus kihangsúlyozta, hogy a levéltári munkálkodás felügyeletével megbízott főjegyző köteles továbbra is ezen ellenőrző tisztét gyakorolni, de a levéltárban őrzött iratanyagért most már közvetlenül a levéltárnok felel. A kulcsokat illetően a tanács értelmetlennek találta a kettős kezelés folytatását, ezért úgy intézkedett, hogy a főjegyzőnél levő példányokat a letéteményi ládába helyezzék. A levéltárba való bejárás így a levéltárnok tudta és jelenléte nélkül lehetetlenné vált. De az eredeti iratok kiadását is megszigorította az utasítás. Az iratanyag globális átadásának, illetve átvételének megtörténtével már csak térti ve vény ellenében adhatott kölcsön iratokat az archívum új gazdája,, s csak a jegyzői hivatalnak, a tanácsbeli tagoknak és a tiszti főügyésznek.

38 Streibig Károly hivatalba lépése után nyomban hozzálátott munkájához, mivel egyes magánfelek részére végzett keresések során kiderült, hogy több tanácsi jegyzőkönyvnek még mutatója sincs elkészítve. így a hivatalos felszólítást, mely a hiányok sürgős pótlását követelte, meg sem várva, elsősorban az ilyen ,,sorozatlan" protocollumok feldolgozásába kezdett, bár az elmúlt esztendők mulasztásai egy mindent átfogó, általános rendezést is szükségessé tettek.

39 De a munkálatok közben észlelt hiányosságok oly mérvűek voltak, hogy az ilyen nagyobb vállalkozásra csak ezek felszámolása után lehetett gondolni. Az új iratkiadási rendszer merev alkalmazása különben nem vált be minden vonatkozásban, sőt bizonyos esetekben.bénítólag hatott az igazgatás gépezetének működésére. így pl. a választó község ismételten kifogásolta, hogy a napirenden levő ügyek iratait sokszor a tárgyalások félbeszakításával kell kikerestetni, ami nagyon hátráltatja a tanácskozások menetét. Ezért kérte a levéltári utasításnak olyan értelmű módosítását, hogy a térti vevényekhez hasonló elismervény ellenében a saját jegyzője is kivehessen ügyiratokat az archívumból. A magisztrátus azonban arra hivatkozott, hogy a taxatíve felsorolt hivatalnokok kivételével mások csak külön tanácsi utasítás alapján kölcsönözhetnek levéltári anyagot, így tehát a választó község jegyzője is előzetesen adja be a szükséges iratok jegyzékét, de a szabályzat meg

r változtatását nem látja indokoltnak. A szigorú rendhez ragaszkodni kívánó bürokratikus gondosságon túlmenőleg ebben az állásfoglalásban, úgy véljük, döntő része a tanács bizalmatlanságának volt, mellyel a demokratikusabb szervezetű választó községgel szemben viseltetett. Egyébként a szabályzat értelmében a levéltárnok is ún. Térít vény i Könyvecske alapján vette át az anyagot a városi kancelláriától, éspedig eise ízben az 1848-as esztendő elején. A bekerült iratok közt voltak királyi parancsok, tárnoki rendeletek, helytartótanácsi és kamarai intézvények, városi nyilvános okiratok, magáncsaládokkal kapcsolatos oklevelek, levelezések, folyamodások és végrendeletek,

40 Az iratok begyűjtésének ez a módja természetesen évenként ismétlődött volna, de még rendszerré válása előtt olyan országos jelentőségű események következtek be, melyek oly sok más intézménnyel együtt a győri városi levéltár végre intézményes alapokon megindulni készülő munkáját is teljesen új helyzet elé állították. 38 Tanácsi jegyzőkönyv. 1846/1415. sz. 39 Tanácsi jegyzőkönyv. 1847/1720. és 2971. sz. 40 Tanácsi jegyzőkönyv. 1847/5150. sz.