Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Lengyel Alfréd: Győr város levéltárának története / 52–88. o.

Győr város levéltárának története 59 Az Udvari Kamara a város felterjesztését aránylag hamar megvála­szolta, bár érdemleges döntést nem hozott az ügyben. A leirat inkább halogató jellegű volt, mintha az egész kérdést elodázni akarta volna. A felhívás ugyanis olyan értelmű volt, hogy archiváriusi állást csak abban az esetben lehetne szervezni, ha valamely más hivatal vagy tisztség megszűnne; A tanács tehát vegye fontolóra, hogy mit tudna leépíteni és kinek a fizetését lehetne az új állás betöltője számára biztosítani. Addig is azonban a kancellária hat alkal­mazottja közül ki kell választani a legalkalmasabbakat, akiknek kötelességük lesz, hogy a döntés megtörténtéig a rendezetlen anyagot regisztrálják. 18 A magisztrátus mindebből megértette, hogy a közeljövőben kérése nem nyer elintézést. Ez okból nyomban intézkedett, hogy legalább a legszükségesebb munkák elvégeztetéséről gondoskodás történjék. A notariatus esküdt írnokát, .Somogyi Mihályt átminősítették levéltári kancellistavá és az ő feladatává tették, hogy Steffanits József szenátor és a városjegyző ellenőrzése mellett rendet teremtsen a szerte-szét dobált iratcsomók és a regisztrálás nélkül kötegekbe rakott akták tömegében. Az utóbbi időszakban igen sok iratot is elvittek a leveles-tárból anélkül, hogy erről elismervényt, vagy egyéb igazoló okmányt adtak volna az illetékesek. E hiányok megállapítását és behajtását is a legsürgősebb feladatok közt jelölte meg a tanács. Ugyanakkor a jegyzői hivatal mielőbbi jelentést kért a kintlevőségek helyzetéről. 19 A felvetett probléma megoldásának elhúzódása egyben azzal a következ­ménnyel járt, hogy a városi hatóság figyelme inkább más kérdések felé irá­nyult, sőt mondhatni bizonyos nemtörődömséget váltott ki az archívum irányában. Erre mutat az a hosszú hallgatás, mely a kamarai válaszirat után bekövetkezett ebben az ügyben. Három esztendő elmúltával a királyi biztos, ifj. Nádasdy Lipót személyesen sürgeti a tanácsot, hogy már nyilatkozzék a levéltári hivatal szervezése tárgyában, hiszen a város kezdeményezte az egé­szet. A magisztrátus azonban csak annyit felelt, hogy majd rendkívüli ülésben fog határozni a dolog lényegét illetően. 20 De a határozat csak nem született meg, vagy legalább is nem érkezett el idejében rendeltetési helyére, ami élénk visszatetszést keltett a Királyi Biztosságnál. Erről tanúskodik az 1828. évi tanácsülési protocollum alábbi bejegyzése : ,,Ezen város kebelében tartandó tiszti választásra kegyelmesen kirendelt kir. biztos úr, ifj. Nádasdy Leopold őméltósága e folyó esztendei Mindszent hava 31-ről kelt kegyes rendelésénél fogva nem kevés megilletődésót jelenti, hogy jóllehet azon alkalommal, midőn a tartandó tiszti választás iránt teendő intézkedéseinek végrehajtása végett ezen város kebelébe megérkezett, mind a helybeli Tanácsnak, úgy nem külön­ben annak minden renden levő Tisztjeinek javallatjaiban való gyors eljárását tapasztalta volna. — Most mindazáltal nem kevés szomorúsággal kónytelenít­tetik észre venni, hogy kegyes megjelenése alkalmával több tárgyak, nevezete­sen pedig a Levéltárnoki Hivatal iránt tett javallatjaira még e mai napiglan is, ezen Tanácstól legkevesebb válasz is nem érkezett. Mire nézve is felszóllítta­tik ezen Tanács, hogy ezen kegyes rendelésnek a Nemes Községgel leendő közöltetése után a kívánt választ mentől előbb elküldeni élne mulassza". 21 18 Tanácsi jegyzőkönyv. 1825/1433. sz. 19 Tanácsi jegyzőkönyv. 1825/2376. sz. 20 Tanácsi jegyzőkönyv. 1828/2602. sz. 21 Tanácsi jegyzőkönyv. 1828/2682. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom