Levéltári Közlemények, 30. (1959)
Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Lengyel Alfréd: Győr város levéltárának története / 52–88. o.
54 Lengyel Alfréd Felvetődik ezek után a kérdés, vajon Győr város archívumáról mikor történik első ízben említés a levéltár mai anyagában ? Aránylag elég későn, mert a XVII. századi tanácsülési jegyzőkönyvekben nyomát sem találjuk és a XVIII. századnak is csak közepe táján olvashatunk róla hivatkozást, holott kétségtelen, hogy említett kezdetleges megjelenési formájában már a középkor végén is létezett. A községi keretekből a városodás felé haladó önkormányzatok levéltár-képződése ugyanis sokkal kedvezőbb körülmények közt indulhatott meg, mint a vármegyék esetében. Miként az oppidum, éppen úgy a civitas székhelye is állandó s a városbíró tanácsával együtt ugyanott lakik. A judex házában őrzött oklevelek, könyvek így nincsenek a vándorlás, költöztetés veszélyének kitéve. De a székház kérdése is a városoknál már legtöbbnyíre korán megoldást nyer, mely körülmény egyben az archívum elhelyezéséről való gondoskodást is jelentette. Győr pl. már az 1560-as években megépítette az úgynevezett ,,rógi városházát", egy, a káptalan által átengedett s romba dőlt préposti ház helyén. Biztosra vehető., hogy az archívum ebben az épületben végleges otthonra talált s ha a végzetes várostrom (1594-ben), valamint a mindent felperzselő négy esztendős török megszállás be nem következik, a város becses középkori oklevelei ott épségben megmaradtak volna. Hogy a vár visszavétele után eltelt másfél évszázad során mégsem szói a leveles tárról a jegyzőkönyvek változatos tárgyú szövege, talán éppen az elhelyezési probléma megoldottságában találja magyarázatát. Az akkori köztudat elkönyvelte, hogy az archívum biztonságos, jó helyen van s miután használata abban az időszakban még nem támasztott különösebb követelményeket a kezelő notárius-sal szemben, a tanács feleslegesnek tartotta a vele való foglalkozást. Bár a könyv- és iratanyag a jegyző tehermentesítésére már korán (valószínűleg a XV. században) kialakult városi kancellária egyre szaporodó munkája és a városigazgatási ügykörök további szélesedése folytán — különösen a szabad királyi rangra emelés, vagyis 1743 óta — már «léggé sokrétű volt. Erre mutat az archívumot említő első adat is, mely 1748ban taxatíve sorolja fel a Richter János Ádám városi camerarius-nál felhalmozott, de a leveles tárba tartozó iratokat. A feljegyzés szerint az alábbi iratfajták kerültek ezúttal vissza rendeltetési helyükre : 1. peres ügyekkel kapcsolatos ítéletek, idéző és kiküldetési levelek, tanúságtételek, 2. becsüs- és bizonyságlevelek, 3. elismer vények, 4. szer-lajstromok, 5. a felkelő katonaság névjegyzékei, 6. nyugtatványok, 7. a város területén levő hidak kimutatásai, 8. a hidak és töltések felülvizsgálatáról felvett jegyzőkönyvek másolatai és 9. a város főútvonalainak részletes jegyzékei. 5 Győr város levéltárának nyomonkövethető, összefüggően rekonstruálható története ezzel az 1748. évi sommás összeírással kezdődik. Öt évvel a káptalani földesuraság alól történt felszabadulása és régi városi jogainak visszaszerzése után természetes dolog, hogy a város felméri a visszaszerzett jogainak biztosítására felhasználható levéltári anyagot, és ennek rendbeszedéséről és nyilvántartásáról csakhamar szakszerűen gondoskodni kíván. De az az alább részletesen ismertetendő huza-vona, mely az önálló városi levéltárosi állás és így a levéltár mintegy önálló városi hivatalként történő megszervezése körül most megindul, ós mint a városi levéltártörténet első fejezete csaknem egy teljes évszázadon át tartani fog, már nem természetes : függvénye és jellemző kifejezője részint a kor levéltárszemléletének, egyfelől az idegen abszolutista Habsburg hatalom és az autonómiára törekvő hazai városok, másfelől pedig e városokon belül a polgárság egyes rétegei között egyre inkább kiélesedő ellentéteknek. Tanácsi jegyzőkönyv 1748/838. sz.
