Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Ila Bálint: A mikrofilm a levéltárban / 16–51. o.

A mikrofilm a levéltárban 35 nyos Összeköttetései kifejlesztésére is. A filmmel a tudományos dolgozó a kutatási és felhasználási lehetőség birtokába jut anélkül, hogy magának kellene esetleg országokon keresztül utazni vagy az eredetit kellene utaztatni. így lesz a film a nemzetközi tudományos kollaboráció eszközévé. Már létre is jött egy nemzetek közötti megállapodás — Magyarország is csatlakozott hozzá — amelynek értelmében bármely idegen kutató ugyanolyan feltótelek mellett kérhet ós kaphat filmet nemzeti levéltárakból, mint a hazai megrendelő.

84 Ez a nagyjelentőségű egyezmény záloga az együttműködés további egészséges fejlődésének. A tudományos célú mikrofilmezés nemzetek közötti alkalmazására fentebb már említettük a belgák gyűjtését francia levéltárakban s Amerika filmező akcióját európai levéltárakban. A franciák részére Turin város levéltárából készítettek nagyobb mennyiségű anyagról filmet,

85 Amerika pedig filmre vétette a német ós japán külügyi hivatalok hivatalos aktáit.

86 A nürnbergi Népek ítélőszékónek eredeti iratait Amerikába szállították, mivel azonban sok országot érdekel az anyag, filmjét egy-egy példányban elhelyezték Párizsban és Hágában, így a levéltár Európában óppenúgy használható, mint Amerikában.

87 Persze, az ilyen filmezés, főleg nagyobb állagok, egész levéltárak esetében anyagkiegészítésnek is felfogható, ezért a film alkalmazásának második és negyedik pontját nem-mindig lehet következetesen és szigorúan szétválasztani. A dokumentációs anyag nemzetközi közlésének szervezett formája a filmcsere, amire elsősorban a népi demokratikus államok adnak példát. Nemzetek közötti kétoldalú megállapodásokról van itt szó, melyek lehetővé teszik, hogy kutató csoportok, cserelevéltárnokok és egyes megbízott személyek stb. felkutassák az egymás levéltáraiban őrzött, számba jövő dokumentumokat és azokat filmen kicseréljék. Mily hasznos és gyümölcsöző lenne az; említett, a hazai és külföldi kutatók filmezósi kéréseinek elintézését azonos: elvekben szabályozó megállapodást széles alapokon nyugvó, nemzetek közötti film csere-egyezménnyé kifejleszteni. Beláthatatlan távlatú perspektívát nyitna^ ez a dokumentáció és a történettudományos kutatás számára. A tudományos célú mikrofilm az eszköze ós tápláló ereje a dokumentációs központoknak és intézeteknek, valamint a különböző dokumentációs helyeknek. Mindezeknek a célja egyrészt az anyag felderítése, másrészt annak megszerzése és a kutatás rendelkezésére bocsátása. A már korábban felhozott, példákon kívül itt még továbbiakat említünk. 1945-ben alakult meg Berlinben az Internationales Musikerbrief-Archiv. Célkitűzése a nagy muzsikusok leveleinek felkutatása, katalogizálása s a megszerzése eredetiben vagy filmen, továbbá az így összehordott anyagnak az egész kultúrvilág számára történő megtartása és a nemzetközi kutatás számára hozzáférhetővé tótele.

88 A Joseph Haydn intézetet 1055-ben szervezték a híres muzsikus összes műveinek kiadására. A cél elérésére mikrofilmen összegyűjtik az összes fontos fórrá84 Először a Hágában 1953 júniusában tartott nemzetközi levéltáros konferencia tárgyalta a kérdést, akol a később létrejött megállapodás alapelvei megszülettek („La communication avec déplacement des doeuments d'Arcnives" — Archivuni 1953. 20—23.} 86 Archívum 1961. 92—94. 85 Lieberich ezt az akciót egyik legnagyobb tömegvállalkozásnak minősíti (AZs Bd. 47. 53. lapon jegyzet.) 87 Gazette 1953. nr. 14. 30. 88 Archivar Jg. 1. 143. és Jg. 3. 199. 3*