Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Ila Bálint: A mikrofilm a levéltárban / 16–51. o.

. A mikrofilm a levéltárban. 23 májának és a selejtezés kérdésének megoldására a mikrofilmben látja az eszközt, helyesebben teszi, ha ezt választja, semmint hogy az anyagot teljesen veszni hagyja. Amerikában ez a megoldási mód már polgárjogot is nyert, amint majd erre még visszatérünk.

31 A négy pontban felsorolt és még később érintendő kisebb nehézségek— a szakkörök véleménye szerint — nem megoldhatatlanok, annál kevésbé nem, mert — a technika állandó fejlődéséről nem is szólva — az ipar még a fejlesztés és tökéletesítés jelenlegi lehetőségeit sem merítette ki. Az egyik híradás szerint pl. Amerikában egészen új film.anyaggal kísérleteznek,

32 egy másik szerint Svájcban olyan leolvasó üveg előállításán fáradoznak, mely a szemet megkíméli.

33 Óriási lehetőségek lappanganak a filmhasználat -egyszerűsítése terén. Talán sikerül végül is olyan olcsó készülékeket tömegben gyártani, melyek segítségével a filmekről bárki pillanatok alatt nagyításokat állíthat elő és azokat Jiasználhatja. ' A filmezés külföldi organizációjára szeretnénk még néhány példát felsorolni. Különösen kiemelendőnek tartjuk azt a fejlődóst, mely e téren a Szovjetunióban megindult. A párt XX. Kongresszusát követőleg 1956 februárjában megszületett 1956. évi 246. számú minisztertanácsi rendelet nyomán az anyag rendezésében és felhasználásában a szovjet levéltárak új módszereket alkalmaznak. Ezek között — megfelelően a rendelet kifejezett intencióinak •— különös súllyal szerepel az eddig erősen háttérbe szorult fényképezés és mikrofilmezés fellendítése. A Szovjetunió kormánya utasította a kulturális ügyek minisztériumát, hogy tekintettel a történész-levéltárosok és a kutatók ilyen irányú kívánságaira, szervezze meg a mikrofilmfelvevő és leolvasó készülékek sorozatgyártását. 1957-ben már jól felszerelt, mikrofotolaboratóriumot helyeztek üzembe a Levéltári Főigazgatóságon, de létrehoztak ilyeneket 21 más szovjet levéltárban is : így többek között Leningrádban, Kijevben, Tbilisziben, Alma-Atában, Rigában, Harkovban, Lvovban stb. 1958-ra a hálózat további bővítését irányozták elő : a munka során szerzett technikai, munkaszervezési és elvi tapasztalataik ismertetése elé nagy érdeklődéssel nézünk.

34 Fejlett az organizáció azokban a tőkés országokban is, melyek már korán felismerték a mikrofilmezés jelentőségét, és a mikrofilm levéltári felhasználása erősen terjedőben van a korábbi gyarmati területeken is. A francia Nemzeti Levéltár mikrofilmező intézete Párizsban külön palotában székel, pompás felszereléssel és milliós költségvetéssel dolgozik. Vezetője a már említett Francois, a történészek nemzetközi szövetségének főtitkára. 31 Már itt megemlítjük, hogy Amerikában a teljes statisztikai alapanyagot megőrzik, de filmen ós a filmrevétel után az eredetit teljes egészében bezúzzák (Archivar Jg. 11. 137—138.). — Magyar viszonylatban legújabban Komjáthy Miklós foglalkozott « kérdéssel ,,A breszt-litovszki béketárgyalások anyaga a bécsi 'Staatsarchivban" című cikkében (Levt. Közi. 28. köt. — 1958 —• 133.), aki századunk elejéről származó, Bécsben •őrzött rninisztertanácsi jegyzőkönyveket kényszerült filmről tanulmányozni. A helyszínen készített filmek alapján azt állapítja meg, hogy a film nem helyettesítheti az eredetit. ,,A film — ezzel egyszer s mindenkorra tisztában kell lennünk —- csak a veszendőbe ment iratok tartalmának megörökítése szempontjából szolgálhat az eredeti iratok pótlására" írja szó szerint. ítéletét mindenesetre olyan filmanyagra építette, mely, magam is láttam, ahg volt olvasható és használata valóban kínszenvedést okozhatott. De éppen ezért nem fogadhatjuk el a fenti megállapítást teljesen megalapozottnak és az a kifogástalanul készült filmek esetében aligha állhatja meg a helyét. Úgy véljük, tanulmányunkban eléggé sikerül bebizonyítani, hogy igenis a filmben kell keresni és látni a modern tömeg .aktatermelés selejtezése és a nyomasztó helyhiány kérdése megoldásának útját, aminthogy külföldön is ezt az utat — néha a körülmények kényszere folytán — már járják is. Ez idő szerint sehol a világon nem is vetnek fel más lehetőséget korunk aktatömegeinek begyűjté.sére, megmentésére és konzerválására. (Szándékozunk e kérdéssel a közeljövőben külön tanulmány keretében behatóan foglalkozni és felfogásunkat széleskörű dokumentáció bevonásával kifejteni.) 32 Nachrichten Jg. 7. 150. 33 Archivar Jg. 8. 66. 34 Bélay Vilmos : A szovjet levéltárügy új feladatai és azok megoldásai, Levéltári Híradó 1957. 7. évf. 1—2. sz. 220—224. 1. a rendelet végrehajtásának eredményeiről a vonatkozó szovjet cikkanyag bibliográfiai adatait is közölve tájékoztat. Az újabb eredményekről Belov O. A. A levéltárfejlesztés alapvető eredményei és távlatai a Szovjetunióban címmel az Isztoricseszkij Arhiv 1958. 3. sz. 169—176.1. megjelent cikke számol be.