Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Isztoricseszkij Arhiv, 1957., 1958. / 198–199. o.

198 Folyóiratszemle az LH részletesen ismerteti.) Hogy azonban mindezek ellenére maguk is érzik a levéltáros hivatásán belül levéltáros és történész egyensúlyának már idézett megbomlását, világosan mutatja EB. MEINECKE, a nemrég elhunyt nagy német történész egy, a hagyatékából közölt, még a XX. század elején írt cikkének publikációja. Ebben MEINECKE a levéltárosi hivatás és a történetkutatás párhuzamosságára mutat rá a levéltár bürokratizálását célzó törekvések kapcsán : „élénk kölcsönhatás a levéltárosi hivatás és a történeti kutatás közt, — ez elengedhetetlen feltétele a modern történettudománynak" — hangsúlyozza. (Jellemző, hogy a cikk e megállapítását annak mind kelet-, mind nyugatnémet ismertetői ma is aktuálisnak és a fejlődés által igazoltnak tekintik.) A fent ismertetett cikkeken kívül a folyóirat minden száma bőségesen közöl •irodalomismertetést, elsősorban a német nyelvterületről, de — megfelelően a nyugatnémet területi követeléseknek —figyelemmel kíséri elsősorban a cseh és lengyel kiadványokat is. Magyar publikációkat eddig nem ismertetett. Az 1958. évfolyamban emellett jól összeállított analitikus bibliográfiát közölnek az 1956—1957. évek német és nemzetközi levéltári szakirodalmából. Minden szám ezenkívül bőséges levéltári vonatkozású híranyagot közöl a világ majd minden részéből: e két évfolyamban magyar vonatkozású hírként a magyar levéltárügy a Művelődésügyi Minisztérium alá történt rendeléséről, az Országos Levéltárat ért károkról olvashatunk, és (Krizsán kartársunk információjára hivatkozva) ,,Középeurópa legnagyobb mikrofilmgyűjteménye Budapesten" cím alatt az Országos Levéltár filmtáráról. Vörös Károly ISZTORICSESZKIJ ARHIV Izdatyelsztvo Akagyemii Nauk SzSzSzR, Moszkva 1957., 1958.* A szovjet levéltárosok a szovjet Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetével közösen megjelentetett vezető folyóirata évente hat, egyenként 12 ívnyi terjedelmű füzetben jelenik meg. A füzetek beosztása mindig változatlanul ugyanaz : legnagyobb részét a dokumentumszövegek foglalják le, amelyeket a „naplók és visszaemlékezések" című rovat követ. Jellegénél fogva természetesen ez utóbbi is forráspublikáció, de míg az első rész inkább hivatali ügyiratokat szokott közölni, ebben mindig nem hivatalos narratív forrásokat olvashatunk. A további rovatokban önálló cikkeket, közleményeket, a „levéltáros megjegyzései" cím alatt" összefoglalt rövidebb közleményeket, egy-két könyvismertetést — ezek közt forráspublikációkat szoktak ismertetni, monografikus műveket nem — olvashatunk ; végül következik a „krónika" rovat, amely a szovjet levéltárak életében bekövetkezett eseményekről, elsősorban szakmai megbeszélésekről, jubileumi ünnepségekről ad hírt. ' A vezető helyet elfoglaló forráspublikációk zöme az utolsó ötven év eseményeit, főleg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítését, véghezvitelét és a szocializmus építésének egy-egy fejezetét világítja meg. Csak néhány ilyen kérdéscsoportot kiragadva : a Vörös Hadsereg harcai 1918—1920 közt a keleti fronton, a moszkvai üzemek dolgozóinak sztrájkja 1917 augusztus—október havában, a Kommunista Párt harca Litvániában és Belorussziában a szovjet hatalom megteremtéséért. Valamennyi füzetben a fentiekben jellemzett négy-öt közleményen kívül egy, esetleg két olyan közleményt is találunk, amely valamely forradalom előtti kérdésre vonatkozik. Ezek rendszerint az orosz történelem valamely progresszív eseményét (parasztháborúk, munkásmozgalmak), vagy az orosz népnek valamely külföldi ország népével való történeti kapcsolatait világítják meg. A vizsgált két évfolyamban ilyen módon az amerikai, kínai és taiföldi kapcsolatokat tükröző iratok szövegeit is olvashatjuk. A kötetnek terjedelemre kisebbik felét kitevő második részben található cikkek közül kiemeljük azokat, amelyek a levéltári gyakorlat kérdéseit tárgyalják. Z. KBAJSZKAJA az egyik feudáliskori hivatal, a XVI—XVII. századi földbirtokviszonyok rekonstruálására alkalmas iratokat létrehozó „pomesztnij prikaz" fondjának technikai feldolgozásáról u\ Ezeket az iratokat ma a Moszkvai „Régi Iratok Központi Állami Levéltárában (CGADA)" őrzik. T. G. SZNÜTKO az állami levéltárak útmutatóinak, a kutatók tájékoztatására szolgáló nagyvonalú segédleteknek összeállítása módszertanát foglalja * 1956. ismertetését 1. LK 28. évf. 1958. 306—309. p.