Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Ila Bálint: A mikrofilm a levéltárban / 16–51. o.

18 IIa Bálint szernek, eljárásnak nevezi, amiért alkalmazása nagy körültekintést és bölcsesóget igényel.*' Ez azonban nem jogosítja fel a levéltárnokot arra, hogy vele szemben az ignorancia álláspontjára helyezkedjék, hanem tanulmányoznia kell azt és megtalálni alkalmazásának területeit.

10 Laroche, a francia gyarmatügyi minisztérium levéltárának vezetője találóan figyelmeztet : ,,A mikrofilm nem egyszerűsíti a levéltári munkát, ám nem is olyan eszköz,, aminek alkalmazása elől ki lehetne térni. Sőt, ellenkezőleg."

11 Hadd idézzük még Baudotnak, a francia levéltárak felügyelőjének 1952-ben a levéltári mikrofilmezésről írott cikke befejező mondatát : „Bár még sok a tennivaló a filmezés tökéletesítése terén,, azonban már itt van az ideje lerakni a filmezés politikájának alapjait, mert ha nem várhatunk is forradalmat az anyag megőrzése területén a filmtől, a filmrevétel az értékes dokumentumok megóvásának legjobb módja és a film anyagunk gyarapításának jeles eszköze."

12 (A védelem és dokumentáció két aspektusa!) A francia levéltárnokok a következő évben, 1953-ban külön e célra összehívott és Braibant elnöklete alatt tárgyaló konferencián vizsgálták meg igen részletesen és behatóan a mikrofilm levéltári alkalmazásának szempontjait és lehetőségeit.

13 Ugyanebben az évben Gille levéltárnok közzétett egy általa kidolgozott tervezetet azzal a céllal, hogy alapot szolgáltasson egy országos érvényű, minden munkafázisra kiterjedő szabályzat megalkotásához.

14 Bizonyos, hogy Európában a franciák tanulmányozták a legbehatóbban a mikrofilmezés problémáit és ők alkalmazták a filmet a levéltárban a legnagyobb sikerrel. A német Szövetségi. Köztársaságban az 1950 szeptemberében megtartott Landshut-i Archivtag tárgysorozatán szerepelt először, mint összlevéltári probléma, a levéltári mikrofilmezés, a referátumot kérdőívek feleletei alapján Meinert állami levéltári igazgató tartotta.

15 Egy évvel később, 1951-ben Svédországban a kormányzat külön szakemberekből álló bizottságot kért fel véleményadásra.

16 Az angol állásfoglalás 1953-ban látott napvilágot tanulmány formájában.

1,7 A többi országok szakköreinek véleményéről és az ott folyó filmező munkáról, annak céljairól és méreteiről, a levéltári, könyvtári és dokumentációs szakfolyóiratokból nyerhetünk képet, melyeknek hasábjain állandóan szereplő tárgy a mikrofilmezés és annak speciális levéltári területe. Mind a felsorolt konferenciák, bizottságok, folyóiratok, tanulmányok és cikkek állásfoglalásából és eredményeiből azt lehet megállapítani, hogy a mikrofilm a levéltári munka olyan hasznos technikai eszköze,. mint pl. az írógép, tökéletesíti és egyben racionalizálja a levéltárnok munkáját.

18 9 „Il faut bien dire que le microfilm est un procédé jeune, véritablement dans son enfance ; que, par conséquant, nous devons procéder avec une très grande prudence"' (Archívum 1951. 91.). 10 ,,11 ressort d'abord et avant tout, que le microfilm existe et qu'en conséquance aucun archiviste n'a le droit de l'ignorer mais que tout archiviste a le devoir d'utiliser,. de l'employer" (La Gazette des Archives Organe de l'Association amicale et professionelle des Archivistes français. Paris. — Rövidítve : Gazette. — 1953. nr. 14. 28.) 11 „Le microfilmage ne simplifie pas le travail normal des archives. Il n'est pas un moyen de l'éviter, au contraire" (Archívum 1951. 98.). 12 ,,. . .mais dts à présent il convient de poser le principe essentiel d'une politique dont on ne doit pas attendre une révolution en matière de conservation d'archives, mais qui sera lé moyen le meilleur de préservation des documents les plus utiles et les plus intéressants et une source d'enrichissement notable de nos dépots." (Uo. 1952. 92.) 13 Részt vettek a mi nyelvünkön „kisgyűlés"-nek nevezhető konferencián a párizsi Nemzeti Levéltár mikrofilm szekciójának levéltárosai és azoknak a megyei levéltáraknak a vezetői, amelyekben mikrofilmezés folyik. Jelen voltak ezen kívül a francia levéltári főigazgatóság vezető állású dolgozói. A tárgyalásoknak a „Journée.du Microfilm" címet adták és e címen jelent meg a róla szóló beszámoló is (Gazette 1954. nr. 15. 17—60.). 14 „Esquisse d'un plan de normalization pourl e microfilmage des Archives." (Archivum 1953. 87—103. — rövidítve : Esquisse.) 15 Idézve a 4. jegyzetben. 16 A bizottság állásfoglalását és jelentését részletesen ismertette Lisa Kaiser : Die Verwendbarkeit des Mikrofilmes in Archiven und Bibliotheken. Eine schwedische Untersuchung. (Archivar Jg. 5: 24—30.) 17 Microphotography and Archives. Being a memorandum from the Public Record Office. (Archivum 1953. 81—86.) 18 A mikrofilmmel, annak használatával és alkalmazásával, a mikrofilmezés elméletével és gyakorlatával, a mikrofilmanyag elhelyezésével, leltározásával és felhasználásával, a mikrofilmtárakkal és azok rendjével, továbbá a film és filmezés sok más kérdésével foglalkozó irodalom — a mikrofilm széleskörű elterjedésével egyenes arányban nő-