Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Archives, Vol. III., No. 19–20. (1958) / 186

186 Folyóiratszemle ARCHIVES The Journal of the British Records Association. London Vol. III. No. 19., 20. (1958)* A brit levéltáros társaság évente két füzetben megjelenő folyóirata, hasonlóan a korábbi évekbeli számaihoz, ez évben is foglalkozik a vidéki levéltárak népszerűen fogalmazott ismertetésével. Míg a korábbiakban rendszerint egy-egy angol grófság levéltáráról írott cikket olvashattunk, most Skócia levéltárainak hasonló ismertetésével találkozunk. A cikk írói, a Skót központi levéltár két munkatársa, szűkebb hazájuk viszonylag elmaradt levéltárainak az angol levéltárak példájára való megszervezését és technikai felszerelését javasolják. Az évfolyamnak egy nagyobb cikke a parlamenti levéltárat, ezt a XlV. századig visszanyúló páratlanul értékes iratanyagot ismerteti. Érdekes, hogy ez még mai napig sem került a londoni Központi Levéltárba (Public Reeord Office), hanem most is eredeti őrzőhelyón, a Lordok Házában van. Elvi cikknek minősül az, amely a múlt évben megkezdett vitához való hozzászólás anyagát közli : A „szentségre" vonatkozó nézetek összefoglaló címe alatt. A „szentség" ironikus kifejezés a proveniencia-elvét jelenti. A vitában résztvevők tulajdonképp csak ahhoz a részletkérdéshez szórnak hozzá, amelyet a szovjet terminológia ,,kompi ektizálás"-nak nevez, vagyis az egyes fondók kialakításának kérdéséhez. Jellemző azonban a brit gyakorlatiasságra, hogy nem teoretikus elmefuttatásokat talál itt az olvasó, mint ahogyan a kontinens levéltárosai tennék hozzászólásukban, hanem szinte kizárólag csak a mindennapi kutatási szükségletek álláspontjáról közelítik meg a kérdést. Mit hol keres a tudományos kutató és hogyan jut legkönnyebben hozzá az őt érdeklő iratokhoz ? Lehet-e egy családi levéltárat megosztani két vagy több levéltár között, ha a családnak birtokai különböző grófságok területén fekszenek, de az irataikat egy grófság levéltára őrzi ? Megoldást jelent-e az, hogy ha fotókópiák vagy filmek készülnek a levéltár egyes, más területi levéltárat érintő iratáról ez utóbbi részére ? Mi történjék a területi közigazgatási levéltár iratanyagával, ha átszervezés következtében megváltozik az illető közigazgatási egység határa, átadják-e az elcsatolt területre vonatkozó iratokat e terület új központjában fekvő levéltárnak ? Ezek és hasonló kérdések vetődnek fel a vitában, de úgy, hogy valamennyi résztvevő mindenkor a kutató érdekeit nézve fejti ki véleményét. A külföldi országok levéltárügyének olyan rendszeres feltárása, mint amilyenre az amerikai levéltáros folyóirat törekszik 1957—1958-ban az európai népi demokráciák levéltárairól írt cikksorozatával, az angol folyóiratban nem folyik. Mindössze két külföldi levéltári ismertetés olvasható a két füzetben : az egyik a Bolgár Népköztársaság levéltárügyét tárgyalja a nálunk is jól ismert MIJATEV PÉTER szófiai akadémiai levéltáros tollából, a másik az ausztráliai gazdasági levéltárokról tájékoztat. Ennek írója egy sydney-i levéltáros. Ha röviden jellemezni akarnók e folyóiratot és az angol levéltárosok benne tükröződő érdeklődési irányát — az amerikaival szembeállítva — azt mondhatnók, hogy míg utóbbiak főleg a „modern bürokrácia és a levéltár", az angolok ,,a feudalizmus korával foglalkozó történész és a levéltár" téma felé fordítják figyelmüket. Ha az amerikaiakat az elektronikus számológépek és nagyteljesítményű sokszorosító gépek levéltári alkalmazása érdekli, az angolok, a hagyományos módon paleográfiai kérdéseknek szentelnek cikkeket. A hasonlat talán vulgáris, de aki a két folyóirat több évfolyamát átlapozza, alighanem igazat ad e megállapításnak. A folyóiratnak minden számában közölnek, természetesen aktuális híreket, elsősorban a társaság életéről és könyvismertetéseket is. Utóbbiak közt sok a külföldi (nem angol), ezek közt is legtöbb a német szakkönyv, vagy folyóirat ismertetése. Bélay Vilmos * Vol. II. No. 15. (vol. 16—18. nem jött) ismertetését 1. LK 28. évf. 1958. 298—299. p.