Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - FOLYÓIRATSZEMLE - Archeion, XXVII–XXIX. (1957–1958) / 183–184. o.

FOLYOIRATSZEMLE ARCHEION Czasopismo naukove posviecone sprewem arcbiwalnym. Organ Nacelnej Dyrekcji Archiwów Panstwowych. Warszawa.* XXVII-XXIX. (1957, 1958.)** A lengyel Állami Levéltárak Főigazgatósága Varsóban megjelenő, időszaki folyóirata 1957—58 folyamán 4 átlagosan 20—25 ív terjedelmű kötetben jelent meg. A cikkanyag számunkra legtanulságosabb része a levéltárelmelettel foglalkozó tanulmányok csoportja főleg azért, mert a lengyel levéltáraknak a modern irattári anyag sorsa iránt tanúsított érdeklődéséből kifolyólag nagyon sok számunkra is lényeges elméleti és gyakorlati problémát vet fel. E szempontból különösen az 1958. évi IV. Módszertani Konferencia a XXIX. kötetben közölt anyaga jelentős. A két évenként megrendezésre kerülő konferenciákon az irattári munka aktuális levéltári problémáit bocsátják vitára, ezúttal az irattárak selejtezésének súlyos feladatát, s az ezzel kapcsolatos levéltári teendőket vizsgálták, több minisztérium képviselőjének jelenlétében, s azzal a konkrét céllal, hogy megkönnyítsék az állandó megőrzést igénylő iratok és ilyeneket létrehozó ügykörök jegyzékének összeállítását. A vitaindító referátumnak (BIELINSKA), mely a probléma jelenlegi állását vázolta Lengyelországban és megadta a vita fő irányvonalait, H. ALTMAN referátuma a nemzetközi hátteret adta meg. A konferencia azután szakbizottságokra oszolva vizsgálta meg a kérdést. Az igazgatási szervek vonatkozásában a központi kormányszervek és a helyi igazgatási szervek szin' jén elemezték a tartós megőrzést érdemlő iratok problémáit, a gazdasági szervek albizottsága ugyanezt a gazdasági főigazgatáss, a bankok és az iparvállalatok vonatkozásában vizsgálta. A referátumok először általánosságban vizsgálták a csoportjukba tartozó szervek jellegét, majd konkrét szervek elemzése alapján mutatták be javaslataikat (melyekegyes esetekben egészen konkrét ügykör- illetve iratfajtajegyzék formájában is jelentkeztek). Az agrárdokumentumok szakbizottsága az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szervezeti változásaival és ezeknek az iratanyagban való tükröződésével foglalkozott, elemezve az itt létrejött iratok forrásértékét. Ugyancsak levéltártani vonatkozású KAMINSKY cikke (XXVH. k.) mely a Lengyelország 3 különböző megszállási övezetében a XIX. század végétől az első világháború végéig különböző rendszer szerint képződött regisztratúrák egységes rendezési alapelveinek kidolgozását tárgyalja, — ezeket az alapelveket a cikk végén ismertetve is. Számunkra igen tanulságos B. KROLL cikke (XXVIII. k.), mely a levéltári középkáderek kérdésével foglalkozik. A lengyel levéltárak e vonatkozásban ugyanúgy hiánnyal küzdenek, mint a magyarok s így a tudományos dolgozókat számos, tudományos képesítést nem igénylő munka terheli. E hiány pótlására szerző középfokú szakiskola felállítását javasolja mely egyes irattárakat is elláthatna képzett irattárosokkal. — J. PRAZÁK a Levéltári Híradóban korábban már ismertetett, a szabad provenienciáról szóló cikkét az Archivni Casopis-ból (1954), KTTZMIST a technikai levéltárakról szóló cikkét a Trudüből átvéve fordításban közlik. A folyóirat levéltártörténeti cikkei közül leginkább a varsói Régi Iratok Központi Állami Levéltára megalapításának 150. évfordulója alkalmából a XXIX. kötetben közölt 6 tanulmány érdemel figyelmet. * A kővetkezőkben ismertetésre kerülő folyóiratok csaknem mindegyikének 1957—1958. évi teljes bibliográfiai feldolgozását közli a Levéltári Hiradó 1959. évi évfolyama. A most következő ismertetésekben megemlített cikkek pontos bibliográfiai adatait tehát ott meg lehet találni. Valamennyi itt ismertetésre kerülő folyóirat megtalálható az Országos Levéltár Központi Könyvtárában. (Szerk.) ** XXV—XXVI, ismertetését 1. LK. 28. évf. 1958. 295—296. o.