Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - IRODALOM - Vörös Károly: Vádirat a nácizmus ellen. Dokumentumok a magyarországi zsidóüldözés történetéhez. Szerkesztette: Benoschofsky Ilona, Karsai Elek. I., 1944. március 19-május 15. Bp., 1958. / 169–172. o.

Irodalom 169 VÁDIRAT A NÁCIZMUS ELLEN DOKUMENTUMOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓÜLDÖZÉS TÖRTÉNETÉHEZ Szerkesztette : BENOSCHOFSKY DLONA — KARSAI ELEK I. 1944. március 19—május 15. Bp. 1958. 379 p. 1944. március 19-én a hajnali órákban német csapatok átlépték Magyarország határát. Három nap múlva, 1944. március 22-én a kormányzó Sztójay Dömét nevezte ki Magyarország miniszterelnökévé. De már a politikai átalakulás e három napja alatt, rögtön a megszállás másnapjának reggelén, Gestapo tisztek jelentek meg a magyarországi zsidóság budapesti székházában s a sebtében összehívott néhány vezetőszemély előtt kereken kijelentették, hogy e pillanattól kezelve, minden zsidóügy az ő hatáskörükbe tartozik. A hitközségi székház dísztermének emelvényén a másnap megtartott teljes ülésen már az SS különleges megbízatású tisztjei foglaltak helyet — a későbbi visszaemlékezőben borzalmas előjelként Jeruzsálem pusztulásának, Jeremiás pióféta Echójának emlékét idézve. S nem alaptalanul : ezekben az órákban, mikor a szovjet csapatok frontja már feltartóztathatatlanul nyomult Magyarország határai felé, Angliában már gyülekeztek a nyugati partraszállásra készülő hadseregek s a német városok és ipartelepek felett éjjel és nappal óriási kötelékekben jelentek meg a szövetségesek bombázói : Magyarországon, a németek-megszállta Európa utolsó olyan szögletében is, ahol a mindenhol üldözött ^zsidóság még viszonylagos menedéket találhatott magának, megkezdődött a- zsidóság teljes felszámolása. E néhány hónapnak tragikus történetét, a magyarországi zsidóüldözést kívánja megeleveníteni az a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének kiadásában megjelenő ,,Vadirat a nácizmus ellen" címen több kötetre tervezett forráskiadványsorozat, melynek első kötete Benoschofsky Ilona és Karsai Elek szerkesztésében, az 1944. március 19 — május 16 közötti időszak történetét tárgyalva, a múlt év végén hagyta el a sajtót. A kötet címlapján közölt két időpont a magyarországi zsidóság tervezett megsemmisítésének első fázisát határolja körül : a német megszállás kezdetétől a vidéki deportálások megindulásáig tartó időszakaszt. E fázisban zajlik le a Zsidótanács megalakítása, a zsidók megkülönböztető jelzésének bevezetése, a zsidók kizárása a kamarákból, a közszolgálatból, a közmegbízatásokból, a zsidó házvagyónok és részvénytőkék zárolása, bezárják a zsidó tulajdonban levő üzleteket, korlátozzák a zsidók élelmiszerellátását, elkobozzák és megsemmisítik a zsidó írók műveit, lefektetik a gettórendszer elvi alapjait. S hogy mindezen intézkedések végrehajtása valóban megfelelő kezekben legyen, ezzel párhuzamosan az államapparátusban is egyre nagyobb szerephez jutnak a legszélsőségesebb zsidóellenességükről ismert személyek : Baky László, aki március 24-én, Endre László, aki április 8-án lesz belügyi államtitkár. Április 15-én KolozsváryBorcsa lesz a tájékoztatásügyek kormánybiztosa, másnap felállítják a Zsidókérdést Kutató Intézetet, a kulisszák mögött pedig április 26-án a Minisztertanács hozzájárul ötvenezer zsidó munkaszolgálatos átadásához a német kormánynak, családtagjaikkal együtt. 1944. május 13-án a belügyminiszter rendelete a zsidók kitelepítésével és táborokba elhelyezésével kapcsolatos összes ügy°ket közvetlenül Endre László hatáskörébe utalja. A kötet szerkesztői előtt kétségtelenül nehéz feladat állott, mikor e különben rövid, azonban súlyos és jelentős eseményekben mégis oly szomorúan gazdag időszak egészének egy kötetben való dokumentálását kellett megoldaniuk. A rövid idő alatt összezsúfolódott, sokszorosan összebonyolódott eseményekből a vezető motívum kiemelése, a forrásanyag összeválogatása, megfelelő" bemutatása és végül egységbe szerkesztése ui. nem egy problémát vet fel. A kötet vezetőgondolatául szerkesztők igen helyesen azoknak a jogszabályokon át végrehajtott korlátozásoknak bemutatását tették meg, melyeknek során ez 56 nap alatt a magyarországi zsidóságot a nácik kívánságainak és igényeinek megfelelően anyagilag, jogilag és pszichológiailag teljesen védtelenné tették s mintegy előkészítették a teljes fizikai megsemmisítésre. Vezető szempontjukat a szerkesztők ritka következetességgel vitték végig az egész köteten, határozottan elhatárolva magukat az olyan korábbi, hasonló célú munkáktól, melyek a felhasznált dokumentumanyagot — mint írják — „mások és a szerzők egyéni élményeivel, elgondolásaival, emlékezetével egészítik ki, színezik, tarkítják, hígítják". Ennek megfelelően a kötetben jóformán minden, csak