Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban 89 rium közgazdasági ügyosztályának hatásköre alá került, s feladatává tették a visszamaradt katonai felszerelési tárgyak szétosztásának gyors lebonyolítását. A felszámolás június 21-én fejeződött be. Augusztus 6-án a Földművelésügyi Minisztérium ismét visszaállította a március 21, előtti állapotokat. Az iratok közül említésre érdemesek a vetőmag és rézgálie elosztásra, a hadileszerelési akció lebonyolítására, a működésre és a számvitelre vonatkozó akták. Figyelmet érdemelnek még a fegyelmi ügyeket tartalmazó jegyzőkönyvek, melyek a későbbi felelősségre vonás során keletkeztek. C) DEBRECENI ÁLLAMI LEVÉLTÁR . - (A.Levéltm* gyűjtőköre Hajdú és Bihar megyére terjed ki) I. 1. Hajdú vármegye ós Debrecen város tanácsköztársasági, forradalmi szerveinek működése során létrejött iratok gyűjteménye. -— Március—április. — 3 csomó irat. 2. Hajdú vármegye alispánjának iratai. — Március—április. —- 4 csomó irat. 3. Hajdú vármegye tiszti főügyészének iratai. — Március—április. — 1 csomó irat. II. 1. Debrecen város polgármesterének elnöki iratai. — Március—április. — 1 csomó irat. . • 2. Debrecen város polgármesterének iratai. — Március—április. — 4 csomó irat. 3. Debrecen város Közigazgatási Bizottságának iratai. — Március*—április. — 1 csomó irat. 4. Hajdúböszörmény város polgármesterének iratai. -— Március—április. —• 2 csomó irat. !i 5. Hajdúnánás város polgármesterének iratai. — Március—április. — 1 csomó irat. 1 6. Hajdúszoboszló város polgármesterének iratai. — Március—április. -— 2 csomó irat. *7. Hajdú és Bihar vármegyei községek Munkás-, Katona- és Paraszttanácsainak iratai a községek fondjaiban. — Március—április. IV. Debreceni ítélőtábla iratai. — Március—április. — 1 csomó irat. . • V. 1. Debreceni Dohánygyár iratai. — Március—-április. — 1 csomó irat. 2. Magyar Államvasutak Debreceni Igazgatóságának iratai. — Március—április. — 8 csomó irat. . '— VI. Debreceni Kereskedelmi- és Iparkamara iratai.— Március—április. — 1 csomó irat. Debrecen városban a hatalom március 21-ről 22-re virradó éjjel került a munkásosztály kezébe. A főispán-kormánybiztost rnég aznap felmentette a belügyi népbiztos s a megszűnt főispáni hatalom teljes jogköre a tanács kezébe ment át. Március 23-án a munkástanács végrehajtó bizottsága a városra kiterjedő illetékességgel egy háromtagú direktóriumot választott; ugyancsak háromtagú direktórium került Hajdú megye élére s ezzel egyidejűleg „ellenőrző politikai biztosokat" küldött ki a közigazgatás régi szerveinek irányításáraA debreceni helyi államhatalmi szerv megalakulásával létrejött egymás után a megye minden helységében az erős, egységes államhatalom. A debreceni munkástanács Hajdú megyével szemben különleges szerepet játszott. A debreceni forradalmi munkásosztály ugyanis megyei viszonylatban koncentrált, egységes erőt képviselt és a forradalmi akciók bázisaként, irányt szabott az egész megye munkásmozgalmának. A helybeli vagongyár több mint ezer főnyi felfegyverzett munkássága rendíthetetlen tekintélyt biztosított a munkáshatalomnak és mindenkor készen állott annak megvédésére. Ennek a szilárd osztálybázisnak természetes következménye volt, hogy a debreceni és Hajdú megyei direktórium intézkedéseinek kiinduló pontja több esetben egybefonódott és eltérőleg az ország más megyéiben jelentkező gyakorlattól, úgy tűnik, mintha nem a megye szabott volna irányt a területén fekvő Debrecen városnak, hanem fordítva. Ezt bizonyítja egyebek között az a körülmény, hogy a debreceni munkástanács tagjai közül kerültek ki a Hajdú megyei direktórium legfőbb vezetői is. A debreceni munkástanács végrehajtó bizottsága a városi és megyei direktórium