Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

60 A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban XV. Közgazdasági ügyosztály (lásd : XIV. ügyosztálynál), majd városgazdasági ügyosztály: utóbbi ügykörébe a vagyonkezelés és hasznosítás, városi gazdasági intézmények és fürdők ügyei tartoztak. Intézményei : Fővárosi Gazdasági Hivatal, Központi anyagszertár, Városházi gondnoki hivatal, Konyhakerti gazdaság, Hatósági zöldségárusítás, Burgonyabeszerzési osztály, gyógyfürdők. XVI. Városgazdasági ügyosztály j(lásd : előbbi XV. ügyosztály) az ügyosztályok átcsoportosításával XV. sorszámot nyert. 3. — A fővárosi közigazgatási bizottság a Tanácsköztársaság idején nem működött, különálló segédhivatala azonban az I. elnöki ügyosztály irányítása-" val továbbfolytatta működését, s a közigazgatási bizottság hatáskörébe tartozó kórházi ápolási költség és adóügyi fellebbezéseket továbbra is iktatta. Az iratokból kitűnően az ügyek elintézése a Tanácsköztársaság után történt, — az 1919-es iratok egy része a kezelései rendnek megfelelően itt is korábbi évfolyamok iratai között került irattározásra. 4. —-A főváros árvaszékének még az 1877 : XX. te.-ben megállapított működése 1919. március 26-ával, mikor az árvaszék vezetését a fővárosi népbiztosság megbízottja vette át, megszűnt. Az árvaszék tanácsülései beszüntetést nyertek s az árvaszék lényegében gyermekvédelmi hivatallá alakult át. Az árvaszék tanácsa helyett a vezető és az árvaszéki csoportvezetők intézkednek, az árvaszék működésében a proletárgyermekek, a vagyontalan árvák és a házasságon kívül született gyermekek védelme domborodik ki. A megmaradt 1919-es iratanyag forrásérték szempontjából jelentéktelen : az előrekap csolásos irattári rendszer következtében ugyanis csak 1919-ben befejeződött ügyeket tartalmaz. Az 1919-ben keletkezett ügyek legnagyobb része 1919 utáni évfolyamok irattáraiban található. 5. — A főváros tiszti ügyészsége, mint a törvényhatóság jogi közege, a főváros jogtanácsosa, 1.919. március 21 után a főváros népbiztosságának, majd a központi elnökségnek irányításával folytatja működését. A főváros igazgatási szerveinek (ügyosztályok, hivatalok, intézmények) megkeresésére jogi kérdésekben javaslatot, véleményt ad (közigazgatási iratok), másrészt a fővárost a bíróságok előtt képviseli, peres ügyeit intézi (perirat). —• Közigazgatási iratai a hivatalnak megküldött nép biztossági stb. körrendeleteket, a hivatal ügyeiben tett előterjesztések és az ügyosztályok ós a hivatalok megkeresésére adott jogi véleményezések fogalmazatait tartalmazzák. A közigazgatási iratok Tanácsköztársaság utáni anyaga a Tanácsköztársaságra vonatkozó jelentős forrásértékű iratanyagot képez : itt találhatók a fővárosi alkalmazottak Tanácsköztársaság alatti működésével kapcsolatos vizsgálati iratok és a fegyelmi eljárással kapcsolatos ügyészi véleményezések. Mindezen iratokról részletes adatfeltáró lapok (ún. tematikai cédulák) állanak a kutatók rendelkezésére. — A főváros ügyeit a bíróságok előtt képviselő tevékenysége a bíróságok, illetve az árvaszék átszervezése folytán a Tanácsköztársaság folyamán jóformán szünetelt. Á peres iratok megmaradt csomójában március 22—26 közötti feljegyzéseket találunk csak, a peres ügyekben történt eljárásokról. Az előrekapcsolásos irattári rendszer következtében azonban a régebbi években indult perek irataiban is lehetségesek a Tanácsköztársaság alatti eljárásokra vonatkozó feljegyzések. 6. — A főváros számvevősége élén 1919. március 26-tól a főváros népbiztossága által a főszámvevő helyébe kinevezett megbízott áll, a számviteli és pénztári szolgálat ellátásában a fővárosi népbiztosság, majd a központi elnökség szakközege, aki a főváros teljes számvevőségi szolgálatát vezeti és ellenőrzi az összes számadók pénz- és vagyonkezelését. A számvevőség ügy-