Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

58 A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban fővárosi népbiztosokhoz hasonlóan az ügyosztályok felügyeletét a tagok között felosztotta. Az ügyek intézése továbbra is a főváros népbiztosságánál már előzőleg ismertetett mederben haladt. Az ügyosztályok egyrészt az intézmények felügyeletét, irányítását látták el, ellátmányaikat utalványozták, a népbiztosság és központi elnökség rendeletére előterjesztéseket, javaslatokat tettek s ügykörükben hatósági teendőket végeztek. A fővárosi népbiztosság és a központi elnökség hatáskörébe nem tartozó ügyeket az ügyosztályvezetők intézték el. Az elnökség nevében rendeleteket csak az elnökség bocsáthatott ki, az eredeti rendeletet legalább egy elnökségi tagnak kellett aláírnia. Az ügyosztályok illetékessége Budapest fővárosra terjedt ki. Az ügyosztályvezetők az előadók által készített határozat-tervezeteket Budapest főváros népbiztossága, Budapest főváros központi forradalmi munkás- és katonatanácsa nevében kiadmányozták. A népbiztosságokhoz szóló megkereséseket rendszerint az ügyosztály fejügyeletét ellátó elnökségi tag kiadmányozta.

2 A tanácsköztársaság alatt az ügyosztályok számozását a régihez képest megváltoztatták. A IX. és XIV. ügyosztály összevonásával június elejétől az addigi XV. közgazdasági ügyosztály XIV., az addigi XVI. városgazdasági ügyosztály pedig XV. számot nyert. Ez az átcsoportosítás azonban csak augusztus 10-ig állott fenn, mikor az ellenforradalom visszaállította az ügyosztályok tanácsköztársaság előtti rendszerét, sőt az ügyosztály-számokat az ez idő alatt keletkezett ügyiratokon is a régi rendnek megfelelően átszámozták. Az ügyosztályok iratanyaga némi hiányokkal maradt ránk. A XII. és a IV. ügyosztály iratai 1945-ben elpusztultak, egyes iratok az előadóknál maradva nem kerültek irattározásba és így elkallódtak. Azonkívül, mivel az iratokat mindig az illető ügy első iratához tartozó irattári szám alatt irattározták, 1918 előtti évfolyamok irataiban is találhatunk 1919-es iratokat (ezek azonban a sorkönyvek alapján 1919-ből vissza követhetők). A ránk maradt iratanyagban az egyes ügyosztályok ügyköreinek megfelelően az alábbi nagyobb tárgykörökre vonatkozóan találunk adatokat: I. Elnöki Ügyosztály ügyei : városigazgatás szervezése, a hivatalok és intézetek felügyelete, a fővárosi alkalmazottak személyzeti ügyei (a közoktatási személyzet kivételével), tisztviselő képzés, házinyomda, hirdető vállalat, levéltár, fővárosi közlöny, tűzoltóság, városházi telefonközpont. Az ügyosztály vette át a tanácsköztársaság idején a polgármester külön kezelt, nagyrészt fegyelmi vizsgálatokkal összefüggő bizalmas iratait is. A fennmaradt 8 ügyiratból azonban csak egy tartalmaz érdemi intézkedést, a többi tanácsköztársaság előtti ügyek átiktatása és lezárása. II. Üt- és Csatornaépítő Ügyosztály: Út-, hídépítés, csatornázás, part- és árvízvédelem, vízjogi ügyek. Csatornázási szivattyútelepek. Anyagvizsgáló állomás. Gellérthegyi kőporbánya, Kertészet. III. Városépítési ügyosztály: A magánépítési engedélyek és városrendezési ügyek intézője. Telekértéknyilvántartó hivatal. V. Közlekedési ügyosztály: A helyi közlekedés, annak fejlesztése ügyei. A Köztisztasági Hivatal és munkásszemélyzete ügyei. Fuvartelep. Április közepétől Dunapartbérletek, kikötők ügyei és a Dunaparti felügyelőség feletti hatáskör a XV. ügyosztály ügyköréből az V. ügyosztályba áttéve. VI. Pénzügyi ügyosztály: A főváros pénzügyei, a költségvetéssel, háztartás vitelével kapcsolatos ügyek, városi adókra, jövedékre, illetékekre vonatkozó ügyek, a számviteli-pénztári szolgálatra, szervezetre vonatkozó ügyek. Központi pénztár. Központi adószámviteli hivatal. Adóárverési csarnok. Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár mellé rendelt fővárosi behajtási osztály. Az ügyosztályok működését ismerteti Kiss OyÖrgy i. m.