Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

52 A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban a kerületi forradalmi törvényszékek szervezete és eljárásuk módja azonban csak a május 16-án kelt XCIV. számú rendelet alapján alakult ki. Az ítéletek hozatalára hármas tanácsok alakultak. A tanácsok elnökét és tagjait — a rendelet értelmében — a megyei munkás-, katona- ós földmívestanácsok, a központi tanács intézőbizottságával egyetértésben választották meg. A yádbiztosokat és a jegyzőkönyvvezetőket az Igazságügyi Népbiztosság bocsátotta a forradalmi törvényszékek rendelkezésére. Hasonló módon ós hasonló szervezettel alakultak meg a vidéki, városi forradalmi törvényszékek is. A forradalmi törvényszékek feladata elsősorban a tanácshatalom védelme volt, ennek ellenére általában polgári peres ügyekben is eljártak. A legtöbb helyen, ettől függetlenül megmaradtak a járásbíróságok is, bizonyos részfeladatok ellátására. A kihágások feletti büntetőbíráskodás egyébként, amely korábban a járásbíróságokhoz tartozott, a Forradalmi Kormányzótanács CXXIV. sz. és az Igazságügyi Népbiztosság 21. sz. rendelete alapján a kerületi (megyei) városi, ós járási munkás-, katona- és földművestanácsok hatáskörébe került. • Ugyancsak még a választások előtt kezdték meg a Tanácsköztársaság karhatalmának, a Vörös Őrségnek a szervezését, szervezeteinek a kiépülése azonban már a választások utáni időre esett. A Belügyi Népbiztosság 1. B. N. sz. rendelete alapján, közvetlenül a Belügyi Népbiztosságnak alárendelten városi, vármegyei (kerületi) Vörös Or parancsnokságok alakultak. A szintén megszervezett járási parancsnokságok és községi kirendeltségek a vármegyei (kerületi) Vörös őr parancsnokságnak voltak alárendelve. A Vörös őrség megalakulása mellett több helyén megmaradtak a régi rendőrségi és csendőrsógi szervezetek is, sőt az új szervezet azokon a helyeken is, ahol a régi karhatalmat felszámolták, a legtöbb esetben a rendőrségi és csendőrségi alakulatok, parancsnokságok keretei között jött létre. A városi és vármegyei Vörös őrségek — amellett, hogy közvetlenül vagy közvetve a Belügyi Népbiztosság irányítása alatt állottak — szorosan együttműködtek a megfelelő helyi munkás-, katona- és földművestanácsokkal. így többek között a városparancsnokok jelentést tettek időszakonként a helyi, munkástanácsoknak. Még szorosabb kapcsolat alakult ki — a megfelejő rendelkezések alapján — a kormányzótanácsi megbízottak és a Vörös őr parancsnokok között. A szakigazgatás területén elsősorban az új, forradalmi feladatok igényeinek megfelelően építették ki az egyes népbiztosságok a helyi igazgatási apparátust. Ilyen feladat volt elsősorban a szocialista ipar megteremtése és a szocialista irányba haladó mezőgazdaság szervezése. Ezeknek a feladatoknak a megoldására hozták létre az Ipari Termelési Tanácsokat, illetve a Birtokrendező és Termelést Biztosító Bizottságokat, valamint a Kerületi Mezőgazdasági Központi Műszaki Hivatalokat. Az Ipari Termelési Tanácsokat a Forradalmi Kormányzótanács LXIX. s a Szociális Termelés Népbiztosságának 46. sz. rendelete alapján szervezték meg. Helyi Termelési Tanácsok alakultak minden olyan községben ós városban, ahol legalább három szocializált vagy szocializálandó ipari-, bánya- vagy közlekedési üzem volt. A Tanács tagjai voltak az üzemi termelési biztosok az üzemi munkástanácsok elnökei, az üzemi munkások küldöttei, a szakszervezet képviselői, a helyi munkás-, katona- és földművestanácsok kiküldöttei, valamint meghívott szakemberek. Elnökét saját kebeléből válasz-