Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Források a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez - Jenei Károly–Szigetvári István: A Tanács köztársaság mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek szervezete és ügykezelése / 369–387. o.

A Tanácsköztársaság mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek szervezete és ügykezelése 379 jelenleg még visszamaradott, de kedvező meleg időjárás esetén ezek is a legszebb reményekre jogosíthatnak. Az országszerte uralkodó élelmezési és takarmányozási viszonyokra való tekintettel a legszélesebb körű intézkedések tétettek, hogy a tarló növények vetéséhez, termeléséhez szükséges vetőmag (köles, hajdina stb.) rendelkezésre álljon. Ugyancsak a közélelmezésre való tekintettel a már meglevő bolgár kertészeteken kívül több helyen, különösen a volt uradalmi kerteket használtuk fel és reméljük, hogy ezzel is jelentős segítségére leszünk az amúgy is nehéz közellátásnak. Az előrehaladott idő folytán új kertek létesítése nem volt lehetséges. —- Annál intenzívebben foglalkozunk a már meglevő kertészetek minél nagyobb arányú kihasználásával. — Az ősz folyamán létesíteni szándékolt kertek felállításánál mindig figyelemmel, leszünk a közélelmezés ez irányú követelményeire. A lóhérések, lucernások általában kitűnően állanak. Tiétek és legelőkből a mélyebb fekvésűek a nagy csapadók által erősen szenvedtek, de a magasabb fekvésű talajokon ezek is kielégítő képet mutatnak. A legelők és rétek igen kevés kivételtől, eltekintve a legelhanyagoltabb állapotban vannak és különösen gondunkat képezi, hogy e tekintetben még az ősz beállta előtt, a községi legelőkre is kiterjesztendő utasítást dolgozzunk ki. — Igen számottevő eredményt várunk a meglevő s még inkább, a létesítendő alagcsöv.ezésektől, mely munkák azonban a Kapós már régen tervezett radikális szabályozási, illetve kotrási munkálatai nélkül eredményesen meg nem. oldhatók. — A háborús időben erősen visszamaradt trágyázások pótlása a rendelkezésre álló legnagyobb erővel. az ezen idő alatt felgyülemlett három-négy éves trágyák kihordása által szorgalmaztatott s így meg van a reményünk arra, hogy ennek hatása már a következő termelési évben is igen előnyösen fog mutatkozni. Mint rendkívül örvendetes körülményre mutathatunk reá arra, hogy a szövetkezeti' gazdaságok területén bevetetlen föld nem jog maradni. Vetés jelentésünk kíséretében május • 31-én fogjuk növénynemenként részletezett jelentésünket felküldeni. Ezen ülésen már a jövő évi vetés tervezetet is tárgyalás alá vettük s különösfigyelmet fordítottunk arra, hogy az okszerű gazdálkodás szem előtt tartásával csak oly növénynemek állíttassanak be s azok is oly arányban termeltessenek, mint az a közszükségletnek megfelel és az utóbbi évek konjunkturális, hasznot mutató növénynemei: kikapcsoltassanak. 6. Állattenyésztés : a) Tehenészet: Jóllehet a vármegye területén a klimatikus: és talajviszonyok predesztinálják a gazdaságokat a tehenészetek létesítésére, erre eddig kellő figyelem nem fordíttatott úgyannyira,, hogy még a megye tejszükséglete is csak részben, volt fedezve, a főváros ellátására pedig csak kis mennyiségű vagy alig számba-vehető tejtermék bocsátatott rendelkezésre. Ezen anomália megszüntetésére intézkedés tétetett, hogy addig is míg nagyobb építkezési programunk megvalósítható lesz, a meglevői férőhelyek felhasználásával tehenészetek állíttassanak fel. — Itt gondunk volt arra, hogy ezek lehetőleg vasúti állomáshoz közelfekvő gazdaságokban létesüljenek, ahonnan a tej közvetlen fogyasztásra kerül, míg a. vasúttól távolabb fekvő gazdaságok tejmennyisége feldolgozva kerüljön közfogyasztásra. — Ezen új tehenészetek létesítésénél, illetve a meglevők kiegészítésénél különös gond fordíttatott arra, hogy a balatonmelléki gazdaságok, — ahol is ez irányban eleddig igen kevés tétetett, — tejprodukció fokozására rendeztessenek be, annál is inkább, mert ez semmi kockázattal nem jár. -— A tej különös áldozatok nélkül a gazdaságoktól közvetlenül bocsátható a közfogyasztás rendelkezésére ós a fürdőidény elmúltával a kedvező vasúti fekvésnél fogva, vajmi könnyen és gyorsan szállítható Budapestre. Már eddig is sikerült ezen balatonmelléki gazdaságokban circa 500—600 darabra rúgó új tehenészeteket létesíteni. b) Igás ökör és tinóállomány : A háborús viszonyok és az utolsó években történt hatósági rekvizíciók, melyek az állatok nemére ós használhatóságára való tekintet nélkül, történtek — odajuttatták a megyei gazdaságokat, hogy az igás jószág oly mérvben csappant meg, amely már talajművel ési és a növénytermeléssel kapcsolatos fuvarozásoknak idején való elvégzését már-már lehetetlenné teszi. — Ezen nagy hiányok megszüntetésére tekintettel arra, hogy kész igás állat beszerzése az egész országban lehetetlen, akként történik intézkedés, hogy megfelelő számú tinót vásároltunk s azokat azon gazdaságokban helyeztük el, ahol azt a legelő és takarmányozási viszonyok befogadták, melyekből. már jövő évben a hiányzó iga jórészben pótolható lesz. c) Juhtenyésztés : Ezen állatállományban a létszám a háborús évek alatt oly erősen megapadt, hogy jelenleg a volt állomány majdnem felére redukálódott, jóllehet, ez az egyetlen állatfaj, amely mostoha talajú és domborzati viszonyainál fogva gazdasági művelésre kevésbé alkalmas felületeknél gazdaságosan tenyészthető. Legmesszebbmenő,