Levéltári Közlemények, 29. (1959)
Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Oltvai Ferenc: A Szocializált birtokok Csongrád megyében (1919. Ápr. -Aug.) / 334–359. o.
A szocializált birtokok Csongrád megyében (1919. ápr.—aug.) 351 uradalmi cseléd és szegődményes illetményeinek felemelése, e dolgozó rétegek magasabb életszínvonalának alapját jelentette. 80 A Csongrád megyei szocializált birtokok szegő dm ényesei a proletárhatalom időszaka alatt lényegesen magasabb bért kaptak, mint azt megelőzően ós azután is bármikor. Az egyik bérgazdaságból — a Lengyel ós Ötvös-féle tömörkény-péteri szocializált birtokról vannak erre vonatkozó adataink. Ez a gazdaság 5185 kh területű. s a bérlők őrgróf Pallavicini Sándortól bérelték. A gazdaság három részből, állott. A póteri gazdaság Pest megyében a kiskunfélegyházi járás területén fekszik, a tömörkényi és az újmajori Csongrád megyében a tiszáninneni járáshoz tartozik. Az elszámolás alkalmával a bérlők a proletárdiktatúra alatt kifizetett magasabb ós azt megelőzően az alacsonyabb bérek különbözetét, mint jogtalan kifizetést, kárt követelték a tanácskormánytól, ill. a magyar államtól. A három birtokról a szegődményeseknek kifizetett és a korábbival összehasonlított névszerinti adatokat tartalmazó jegyzék az egyes birtokok szerint a következőket mutatja : A péteri körzetben 29 szegődményesnek (1 magtáros, 3 csősz, 1 csikós, 14 béres, 7 kocsis, 1 gulyás, 1 kovács, 1 faragó) fizettek bért és természetbeni járandóságot. Alábbi táblázatunk a jegyzék adatait összehasonlítva mutatja be, mit kaptak a szegődményesek a szocializálás ideje alatt 2 negyedévre (jóllehet a szocializálás 4 hónapig tartott) és. mit kaptak a szocializálás előtt ugyanannyi időre : Járandóságok : Szocializálás alatt : Szocializálás előtt:. Készpénz 15 600 K 5040 K Tengeri — 36 q 40 kg Búza 203 q 110 q 90 kg Rozs 29 q 117 q 70 kg Árpa 87 q 39 q 56 kg Bab 725 kg — Szalonna 362,5 kg — Só 203 kg — Illetmény-föld 61 kh. 1000 D -öl 32 kh. 100 Q-öl A magtárosok ós csőszök 600—600 K-t kaptak a korábbi 500 K-val szembenA kovács 1200 K-t a korábbi 600 K-val szemben, a faragóbéres 600 K-t a korábbi 200 K Kval szemben. Legnagyobb az emelkedés a béresek és kocsisok esetében, akik korábban 150 K-t, a proletárdiktatúra alatt 500 K-t kaptak ugyanarra az időre. A természetbeniek emelkedése is lényeges. Igaz, rozsból korábban többet kaptak (fejenként 310 kg-ot),, de ezt kipótolhatták a földből, mert míg korábban 1 kh. 200 Q-ölt, a Tanácsköztársaság ideje alatt 2 kh. 200 p-ölt kaptak fejenként. Ugyanez a helyzet a tengerivel is ; az 1 hold földtöbbleten a korábban kapott 140 kg tengerivel szemben lényegesen többet termelhettek. A gazdaság pénzértékben is kifejezi a járandóságokat, ez is jellemző képet mutat. A 29 szegődményes összes járandósága pénzértékben kifejezve 108 388 K -7- korábban ez 38 155 K-t tesz ki. A különbség 70 233 K. Ennyivel többet jelentett ebben a gazdaságban a proletárdiktatúra alatt kiadott bér és természetbeni járandóság pénzértéke. Egy másik jegyzékből kitűnik, hogy e gazdaság 9 szegődményesének tejpénzt fizettek, 4 kocsis, 3 béres ós 2 csősz fejenként 500 K 40 fillért, összesen 4603 K 60 fillért kapott a szocializált gazdaságtól. A leszámolás alkalmával a bérlők mint törvénytelen kifizetést kérik megtéríteni a kisgyermekes szegődményeseknek kifizetett összeget. A gazdaságban 160 kh.-on folyt tengeri termesztés. A kukoricaföldeket korábban és későbben is harmadában adták ki — a szocializálás alatt feles lett a föld. A bérlők holdanként 3 q veszteséget követelnek ezért. A péteri gazdaság 29 szegődmónyesének szűken számítva 2 j s résszel több volt a jövedelme a proletárdiktatúra alatt, mint azt megelőzően. 80 Lásd: Földművelésügyi Népbiztosság. 40., 41., 55. FN. sz. rendeleteit és a Népgazdasági Tanács 28. sz. rendeletét a Tanácsköztársaság 35., 55., 60. sz. — 1919. máj. 6., máj. 15. és jún. 5.
