Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Oltvai Ferenc: A Szocializált birtokok Csongrád megyében (1919. Ápr. -Aug.) / 334–359. o.

346 Oltvai Ferenc iktatóbélyegzőjével láttak el. Miután a posta Dósa főszolgabírónak kézbesítette az iratokat, a kezelés a járás székhelyén, Kiskundorozsmán a főszolgabírói hivatalban történt. Az üléseket a bizottság Szegeden tartotta. A gazdálkodást abban az értelemben, ahogy az lefolyt, a Szegedi Lebonyolító Bizottság és a Központi Lebonyolító Bizottság rendelkezésünkre álló irataiból figyelemmel kísérni nem lehetett. Az 1919. október 31-én és november 1-ón, 2-án Szegeden megtartott ülésen a kiadott irányelveknek megfelelően megállapodtak abban, hogy a szocializált birtokok leszámolását a körzeti felügyelők és intézőségek között ejtik meg, továbbá a kincstár az uradalmakkal, a PaUavicini-uradalom az egyes bérlőkkel, a bérlők egymással és a kincstárral számolnak le. E leszámolásokat és az azzal kapcsolatos ügyeket tartalmazzák a bizottság jegyzőkönyvei. A gazdálkodásra vonatkozóan közölt adatok esetében a jegyzőkönyvekre támaszkodhattunk. A leszámolást előzetes vizsgálat vezette be, nyilvánvalóan október 16., ill. 30-a előtt. Már akkor beszerezték az iratokat a Pallavicini hitbizományi uradalomtól, Sövényháza községtől a megszűnt direktóriuxnra vonatkozóan, beszerezték a pénztári naplókat és kimutatásokat a vonatkozó okmányokkal, a folyószámla és főkönyvi kivonatokat abból a célból, hogy ezek alapján állapítsák meg, részesült-e a gazdaság a tanácskormány által kiutalt hitelből. A csongrádi Faragóféle gazdaság és a gróf Károlyi-féle felgyői uradalom leszámolása nem volt megejthető, mert képviselői nem jelentek meg a bizottság előtt.

54 4. a) A szocializált Pallavicini-uradalom és szocializált nagybérletek bevételei és kiadásai A szocializált gazdaságok az állam által kiutalt pénzösszegekkel gazdálkodtak. A Csongrád megyei gazdaságok jórésze nem vette igénybe a részére rendelkezésre álló hitelösszegeket. Tizenhét gazdaság ,,. . . sem a tanácskormány részéről, sem annak megbízottaitól a gazdaság kezelésére semmi néven nevezendő előleget vagy ellátmányt, sem pénzben, sem anyagban nem kapott..." olvashatjuk az egyes gazdaságokkal folytatott leszámolások bevezető részeiben.

55 A hitelek a Csongrád és Vidéke Takarékpénztár, a Kisteleki Takarékpénztár, a Kiskunhalasi Közgazdasági és a Kiskunhalasi Kereskedelmi Bankoknál állottak rendelkezésre. Akik állami hiteleket nem vettek fel, maguk gazdálkodtak a bankoknál a szocializálás előtt nyitott folyószámlájukon. Két gazdaságról tudjuk, hogy mennyit vettek fel. A Pusztamérgesi Hungária Szőlőtelep, jóllehet részére a szocializált gazdaságok központi felügyelője a Kiskunhalasi Közgazdasági Bankhoz címzetten utalványozott — a gazdaság a korábbi tulajdonosnak, dr. Grünner Fülöpnek folyószámlájára 19 382 K-t vett fel, ezt használják fel a szocializálás tartama alatt.

66 A Mérgesi Szőlőtelep részére Kiszely Zsigmond járási termelési biztos a Kiskunhalasi Kereskedelmi Bank Rt. útján 60 400 K-t utalt ki. Ezt a gazdaság fel is vette, de nem a Tanácsköztársaságtól kért előlegként, hanem saját folyószámlájára.

57 Állami hitelből gazdálkodott a Pallavicini-uradalom, amelynek a szocializálás ideje alatt vezetett pénztárnaplója : 2 621 951 K bevételt és 1 904 659 K kiadást, vagyis 717 292 K maradványt tüntetett fel. 1919. októberében a leszámolás alkalmával megállapítják, hogy 80 300 K-t nem számoltak el, mert a számadást vezető számtiszttel ezt csak utólag végeztették el, ezért ezt az összeget levonásba kellett helyezni. Miért is az uradalom pénzmaradványa 1919. július 31-én, a szocializálás végén 636 992 K volt. Az uradalom a tanácskormánnyal szemben az állami előlegeket többszörösen meghaladó követelést terjesztett be, ós azt kéri, hogy a pénzmaradványt a követelés törlesztésére használják fel. A pénznaplóból kitűnt, hogy az uradalom részére 1 550 287 K 54 Uo. jkv. 1919. X. 31—

XI. 3. 2., 5—6. 1. 55 Uo. 16. 1. 10. 56 Uo. 23., 24.1. 22. 57 Uo. 24. I. 23.