Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Oltvai Ferenc: A Szocializált birtokok Csongrád megyében (1919. Ápr. -Aug.) / 334–359. o.

344 Oltvai Ferenc A tiszántúli járás területén feküdtek a nagyniágocsi uradalmak, éspedig gróf Berthold Lipótné 6184 holdja és gróf Károlyi Imre 3737 holdas uradalma. Ezekről azt tudjuk,, hogy a szocializálásról szó volt, de azt nem hajtották végre, nyilván a bekövetkezett román megszállás miatt.

47 A Csongrád megyében a Tanácsköztársaság fennállásának egész ideje alatt szocializált birtokok összes területéből, a 46 571 kh. holdból 28 674 k, holdat tett ki a Pallavicini hitbizományi uradalom Sándorfalván és Mindszenten fekvő szocializált területe. A hitbizomány egész területe 1919-ben 52 633 kh. volt. Ebből a megyében a legnagyobb területű szocializált birtok területe 12 420 kh. volt. 17 895 kh.-at tett ki az a terület, amelyet nem a Pallavicini-birtokból szocializáltak. A hitbizományi uradalom korábbi területe és a szocializált terület különbsége adja meg a nem szocializált birtokok terjedelmét. Ez 23 957 holdat tett ki. Ismerjük a hasznavehetetlen terület mennyiségét, amely 6662 kh. volt, ennek levonásával 17 295 kh-at tett ki az a terület, amelyet a környező községek között bérletek formájában osztottak ki, vagy meghagyták a birtokos, ül. a bérlők kezén. Adataink vannak, hogy a hitbizományi birtok tíz, 100 holdon felüli bérlőjének 4716 kh. területű birtokát nem szocializálták. Ennek levonásával 12 578 kh. kerülhetett a községek kezébe, azon a területen kívül, amelyet a községi munkástanácsok magából a szocializált birtokból vettek el.

49 Megjegyezzük még, hogy a kimutatásban szereplő községeken kívül április 28 után a megye többi községében és városában nem voltak szocializált gazdaságok.

49 A megye területén Sövényházán kívül Pusztamérgesről ismerjük a nem szocializált birtokokat. Miután itt szőlőföldekről van szó, lehetséges, hogy elhanyagoltak voltak, nem érték meg a befektetést. De öt 10 holdon felüli szőlőbirtokon kívül két birtok is volt, amely 100 holdnál nagyobb volt, de melyet mégsem szocializáltak. A két 405 holdnyi terjedelmű birtokból 284 hold volt a szántó. A szocializáláskor történt kihagyásukra ezideig nem találtunk magyarázatot.

50 Csongrád megyében 23 szocializált birtok volt a Tanácsköztársaság idejében. E birtokok ugyanennyi gazdálkodási egységet jelentettek. A kezelés szempontjából kétféle típust különböztethetünk meg. Voltak olyanok, amelyeket a körzeti felügyelők irányítottak, a kerületi központi felügyelő utasításai szerint, és voltak a községi munkástanácsok direktóriuma által irányított birtokok. A birtokok többsége megyénkben az első típusba tartozik, azokat tehát Hoffmann Andor kerületi központi gazdasági felügyelő irányította. A sövényházi munkástanács hat szocializált birtokot kezelt, illetve látta el pénzügyeinek vezetését. b) A Szegedi Kerületi Lebonyolító Bizottság A Tanácsköztársaság bukása után, az ellenforradalmi rendszer hatalomrajutásával megkezdődött a proletárdiktatúra szereplőinek véres és kíméletlen megsemmisítése, üldözése. A tőkések a birtokaik, gyáraik, üzemeik, bankjaik szocializálásával ért káraikat meg akarják téríttetni. Mivel a végrehajtó személyeken ezt nem tudták megvenni, veszteségeiket a magyar államra, 47 Uo. 55/1920. sz. 48 KLB 317/1922. sz. iratokban kimutatás a szocializált ós nem szocializált birtokokról, Sövényháza, Mindszent, Nagymágocs, Pusztamérges stb. községek jelentései. 49 Uo. mint a 46. sz. alatt. 50 KLB 317/1922. sz. Pusztamérges község jelentése szn.