Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Jenei Károly: Pénzintézetek és a hitelszervezetek a Tanácsköztársaság alatt / 313–333. o.

Pénzintézeteit és hitelszervezet a Tanácsköztársaság alatt 323 kalmazottak áthelyezését a Pénzintézetek Direktóriuma végezte.

70 Gyakran kért bankmunkásokat az Osztrák-Magyar Bank budapesti főintézete is a bank jegygyártás felügyeletéhez és a pénzjegyek „beolvasásához" .

71 A pénzintézetek vezetői mindent megtettek, hogy különböző megbízatásokat szerezzenek ós ezzel intézeteik létjogosultságát igazolják s alkalmazottaikat foglalkoztathassák. A bankszervezet racionalizálásának kezdetén ilyen megbízatások szerzésére időnként volt is lehetőség. Mivel a szocializált vállalatok pénzszükségletét a Pénzintézeti Központnak kellett volna fedezni, e feladatot azonban a Pénzintézeti Központ csak fokozatosan tudta átvenni, egyes szocializált vállalatokat ezért visszautalt a pénzügyi népbiztos ahhoz a bankhoz, mely a vállalat pénzszükségletéről korábban is gondoskodott. A Pénzintézeti Központhoz csak a vállalat vagyoni helyzetét részletesen megállapító revizori jelentés a lapján ténylegesen szocializált üzemek pénzellátása tartozott.

72 Jelzálogkölcsönök folyósítását a pénzügyi népbiztos felfüggesztette. Több pénzintézet ennek ellenére kísérletet tett ilyen kölcsönök kihelyezésére. A legnaivabb volt a mindig nagybirtokos érdekeket szolgáló Magyar Földhitelintézet próbálkozása : 1919. április 16-án egymillió korona zálogleveles kölcsönt akart Esterházy Pál részére folyósítani. A pénzügyi népbiztos válasza a kísérletezésre a következő volt : „Minden nagybirtok a proletár állam tulajdonába ment át és így semmi néven nevezendő kölcsön folyósításának nagybirtokra helye nem lehet".

73 Bár a jelzálogkölcsönök kihelyezése átmenetileg szünetelt,

74 a régi, főként pedig a 100 magyar holdnál kisebb ingatlanokat terhelő jelzálogos kölcsönök tőketörlesztéseit rendesen fizették, sőt tovább tartott a Tanácsköztársaság alatt is a jelzálogos hitelek visszaáramlása. Ez magyarázza meg azt, hogy a Magyar Földhitelintézet, a Kisbirtokosok Földhitelintézete és a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége tőketörlesztésekből és visszafizetett kölcsönökből 1919-ben is jelentékeny nyereséget ért el, jóllehet üzleti tevékenységet alig folytatott.

75 A szocializált vállalatok pénzszükségletének fedezése mellett a Magyar Agrár- és Járadókbank, valamint a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank áruosztályai a főváros részére bonyolítottak le áruüzleteket.

76 A Magyar Bank ós Kereskedelmi r-t, sóosztálya hivatalos sóelosztó szerv lett, géposztálya a mezőgazdasági gépelosztásban vett részt, kiviteli osztálya a szociális termelés: népbiztossága külkereskedelmi hivatalának dolgozott.

77 A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület a szociális termelés nópbiztossága kisipari szakosztályának megbízásából néhány hónapon át munkabérekre és anyagbeszer70 OL Pénzintézetek Direktóriuma ir. 157/1919. sz. 71 TJo. 673/1919. sz. 72 Korányi Frigyes : A kommün pénzügyi mérlege (A proletárdiktatúra Magyarországon. Budapest, 1920. 59.1.) 73 OL Pénzügyi Népbiztosság (a továbbiakban PN) ein. 1936/1919. sz. 74 Jelzálogos kölcsönök iránt mutatkozott érdeklődés : Á Csongrádi Munkástanács intézőbizottsága 1919. július 17-én a szocializált Csongrád és Vidéke Takarékpénztárt felhatalmazta jelzálogkölcsön folyósítására. A Pénzügyi Népbiztosság azonban a kölcsönt nem engedélyezte, mert „még nem nyert szabályozást, hogy jelzálogkölcsönök engedélyezhetők-e és milyen feltételek mellett". OL Pénzügyi Direktórium ir. 678/1919. sz. 75 KGL Földhitelintézetek 1919. évi igazgatósági, felügyelő bizottsági jelentései és zárszámadásai. 76 TJo. Bankok 1919. évi igazgatósági, felügyelőbizottsági jelentései és zárszámadásai. 77 OL PN ein. 2860/1919. sz. A bank tiltakozik a lakásrekvirálások ellen: náluk mindenütt munka folyik, minden osztályuk bele helyezkedett az új termelési rendbe. 21*