Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Jenei Károly: Pénzintézetek és a hitelszervezetek a Tanácsköztársaság alatt / 313–333. o.

Pénzintézetek és hitelszervezet a Tanácsköztársaság alatt 317 A sok visszaélés miatt a végrehajtási utasítás esak három esetben biztosított korlátozás nélküli átutalási lehetőséget: 1. Ha a betétek és folyószámla követelések március 25-e után készpénzlefizetés alapján keletkeztek ; 2. köztulajdonba átvett pénzintézetek, vállalatok és üzletek átutalásai nem estek korlátozás alá ; 3. ugyancsak igazolás nélkül utalhattak át magánfelek vagy magáncégek köztulajdonba átvett üzemeknek vagy egyéb közintézményeknek. A Forradalmi Kormányzótanács XII. sz. rendeletének fontos intézkedése volt a betét és folyószámla tulajdonosok személyazonosságának az igazoltatása.

25 Ötezer koronánál kisebb összegnél a jelentkezési határidő 30, nagyobb összegnél 14 nap volt. A határidőt azonban több ízben meg kellett hosszabbítani, mert az intézkedés nyomán a pénzintézeteknél nagy munkatorlódás következett be. A Forradalmi Kormányzótanács intenciója a személyazonosság igazolásával az volt, hogy a szándékos vagyonfelaprózást és a Tanácsköztársaság rendelkezéseinek a kijátszását megakadályozza, valamint a betétek és folyószámla követelések egyesítését előkészítse. A kisvagyon megvédését célozta a pénzügyi népbiztos április 9-i 11. számú rendelete, mellyel az 1000 koronát meg nem haladó betétek és folyószámla követelések igazolási kötelezettségétől eltekintett.

26 A Forradalmi Kormányzótanács XII. sz. rendelete a végrehajtás során kiegészítésre és magyarázatra szorult. Ilyen jellegű volt az az intézkedés, hogy a pénzintézeteknek tilos volt 10 000 koronás bankjegyeket felváltani, vagy ilyen összegről szóló kamatmentes pénztárjegyeket beváltani.

27 Viszont kötelesek voltak a pénzintézetek az olyan takarékbetéteket kellő igazolás után kifizetni, melyeket szervezett munkások bizonyos csoportjai, asztaltársaságok vagy kölcsönsegélyzők gyűjtöttek össze.

28 Bolgárkertészek is megkaphatták akadálytalanul takarékbetéteiket, ha a pénz felvételére kertészetük folytatásához volt szükség és ha a földmüvelésügyi népbiztosság kertészeti főosztályának politikai megbízottja a kért összeget utalványozta.

29 Mikor a régi betétek és folyószámla követelések kérdését rendezték, május 7-én a pénzügyi népbiztos a Forradalmi Kormányzótanács felhatalmazása alapján, a rendelet megjelenése után keletkezett készpónzbetéteket minden korlátozás alól mentesítette, ha azokat tanácsköztársasági ellenőrzés alatt álló pénzintézetnél helyezték el.

30 A pénzügyi népbiztos álláspontja az volt, hogy az új betét már munka és nem kizsákmányolás eredménye. A Forradalmi Kormányzótanács a munkások és tisztviselők fizetését jelentősen felemelte, a vörös katona fizetést és zsoldot is kapott, a kisbirtokos adót nem fizetett. Megtakarított pénzük elhelyezését betétek formájában a Tanácsköztársaság elősegítette.

31 Betéteik felett szabadon rendelkezhettek, sőt a május 9-től elhelyezett folyószámla és takarékbetétek után a pénzintézetek 4 % kamatot is térítettek.

32 A Tanácsköztársaság lépésről lépésre következetesen fosztotta meg a volt tőkéseket gazdasági bázisuktól. A Forradalmi Kormányzótanács XIII, 25 A Magyar Pénzügyi Népbiztosság Pénzintézeti Közleményei. 1919. 1. sz. 26 Uo. 2. sz. 27 Uo. 2. sz. 37. közlemény. 28 Uo. 2. sz. 33. közlemény. 29 Uo. 3. sz. 66. közlemény. 30 Uo. 5. sz. 29/P. N. rend. 31 A Munka 1919. 23. sz. 32 A Magyar Pénzügyi Népbiztosság Pénzintézeti Közleményei 1919. 5. sz. 29/P. N. rend.