Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Jenei Károly: Pénzintézetek és a hitelszervezetek a Tanácsköztársaság alatt / 313–333. o.

PÉNZINTÉZETEK ÉS HITELSZERVEZET A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ALATT A Tanácsköztársaság legelső rendelkezéseinek egyikével a bankokat, takarékpénztárakat, földhitelintézeteket és hitelszövetkezeteket ellenőrzése alá helyezte, mivel hatalmuk megtörése és üzletvitelük ellenőrzése nélkül a munkáshatalom célkitűzéseit nem valósíthatta volna meg. A bankok és takarékpénztárak a kapitalista gazdasági rendszerben példátlan hatalomra és befolyásra tettek szert. Magyarországon a bankok gazdasági hatalma az első világháború alatt nagymértékben növekedett és megszilárdult. A háború kezdetén ugyan a régi üzletágak válságos helyzetbe kerültek, de egyre nagyobb arányú volt,a hitelek visszaáramlása és egyre jobban megduzzadt a betétállomány.

1 A bankok a hatalmas tőkék birtokában kihelyezési lehetőségeket kerestek és találtak. Összevásároltak mindent, amin csak keresni lehetett. Egyre több mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi és közlekedési vállalatot alapítottak vagy vontak érdekkörükbe. A Magyar Általános Hitelbanknak 1917 végén

2 3 malom, 12 cukoripari, 11 faipari, 10 építőipari, 11 bánya és kohó, 6 kőolajipari, 6 vegyipari, 12 vas-, fém- és gépgyári, 19 villamossági, 11 textilipari, 20 egyéb ipari és 16 közlekedési, összesen 137 vállalata, illetve vállalati érdekeltsége volt az 1913. évi 63 vállalatával szemben.

3 A bankszervezet vállalataival mind intenzívebben állt a hadigépezet szolgálatába. Részt vett a hadiszállítások minden ágában és a hadiközpontok valamennyi üzletében. Milliók súlyos anyagi és véráldozata gyarapította a bankok profitját. A finánctőke közömbös volt a háború okozta nélkülözésekkel és szenvedésekkel szemben. Nyeresége megtartása ós fokozása érdekében táplálta és meghosszabbította 1 Holbesz Aladár : A magyar Mtelszervezet története. Budapest, é. n. 203. 1. Az eladósodott mezőgazdaság a háborús konjunktúra következtében kölcsönei tekintélyes részét visszafizette. Hiltelre alig volt szüksége, így a jelzálogüzlet minimálisra zsugorodott össze. Mérsékelt volt a váltóforgalom is. A háború elején a tőzsdén sem lehetett keresni, a devizaüzlet pedig lehetetlenné vált. A takarékbetétek emelkedésére jellemző, hogy a három vezető banknak, a Magyar Általános Hitelbanknak, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületnek az 1913. évi 1 milliárd koronával szemben 1917-ben 3 milliárd koronára duzzadt fel a betétállománya. 2 Központi Gazdasági Levéltár (KGL) M. Á. Hitelbank ir. 1917 évi üzleti jel. 3 Berend Iván—Ránki György : Magyarország gyáripara 1900—1914. Budapest, 1955. 152. 1. Hasonló méretű volt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, Hazai Bank és Magyar Bank vállalati érdekeltségeinek a megnövekedése is. Vállalataik igazgatására külön osztályt, az ipari titkárságot kellett megszervezni.