Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Bonis György: Adatok a Budapesti Forradalmi Törvényszék történetéhez / 293–312. o.

304 Bóiiís György A forradalmi törvényszékek illetékességét ugyancsak a gyakorlat alakította ki. Minthogy számuk a Tanácsköztársaság fennállása alatt csökkent, a budapesti törvényszék területi hatáskörének bővülnie kellett. Köztudomású amellett, hogy a Forradalmi Főtörvényszók felállításának elmaradása, és a budapesti proletárbíróság tekintélye a vidéki forradalmi törvényszékeket ítéleteik átküldésére (tehát lényegében felterjesztésére) indították.

57 Nem egyszer a Forradalmi Kormányzótanács is a budapesti forradalmi törvényszékhez tett át nagyobb vidéki ellenforradalmi ügyeket.

58 Mindez a törvényszék mutatókönyvében is tükröződik, mert ez — sajnálatosan csak az ügyek kisebb részénél, az iktatószámokból ítélve május hónapban — feltüntette azt a hatóságot, szervet vagy magánszemélyt (feljelentőt) is, akitől a beadvány érkezett.

59 Itt természetesen számolni kell azzal, hogy a törvényszékhez érkeztek megkeresések is, vagy bűnjeleket tettek át hozzá, amiből nem következett illetékességének elismerése. Ezzel a hibaforrással számolva mégis úgy vélem, nem haszontalan munka összeállítani azokat a szerveket, amelyek jelentéssel, tény vázlattal, feljelentéssel stb. fordultak a bírósághoz. Az illetékességre nézve természetesen nem adnak felvilágosítást a Forradalmi Kormányzótanácstól,

60 illetve az egyes népbiztosságoktól érkezett leiratok. Ezek között jelentős számmal szerepelnek a főhatóság, az Igazságügyi Népbiztosság, és politikai ügyekben a Belügyi Népbiztosság leiratai, az utóbbinál (rendesen külön is kiemelve) e hatóság politikai nyomozó osztályának átiratai. (Tudjuk, hogy ez az osztály a legszorosabb kapcsolatban állott a törvényszék politikai vádbiztosságával.

61

) Ezeken kívül a mutatókönyv tanúsága szerint az Építési Direktórium, a Hadügyi, a Közellátási és a Közoktatásügyi Népbiztosság, valamint a Népruházati Bizottság fordult adott esetben a törvényszékhez.

62 A törvényszék illetékességére nézve többet mond azoknak a tanácsoknak, direktóriumoknak, intézőbizottságoknak felsorolása, amelyek feljelentéssel, kérvénnyel stb. a bíróságot megkeresték. Ezek a budapesti (központi), III. és VI. kerületi munkás- ós katonatanács, továbbá Albertfalva, Budafok, Budakalász, Cinkota, Császártöltés, Csengőd, (Duna)keszi, a dunavecsei járás, Gödöllő, Keszthely, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kunszentmiklós, Mogyoród, Nagykanizsa, Nagykáta, a nagykátai járás,

63 Ócsa, Örkény, Páhi, Pócel, Remetehalom, Sopron, Soroksár, Szigetcsép, Tápiógyörgye, Törökbálint, Üllő, Vác, Vecsés direktóriuma, intézőbizottsága, munkás- (vagy Gödöllőn : gazda-) tanácsa. Anakronisztikus a következő bejegyzés : „Somoskőújfalui munkás ós földmíves tanács csendőri karhatalmat igénylő távirata."

64 Budapesten belül feljelentő, kérelmező a Déli Vasút, a Divatáruház, a Lágymányosi 87 Mákos 95, Szabó 132, 26. jegyzet. 58 Bakos 83. 69 A 4311 iktatószámot a Tanácsköztársaság fennállásának időtartamával egybevetve arra gondolhatunk, hogy egy hónapra általában ezer beadvány esett. Ezt támogatja Szirmay többször id. tanulmánya-^79) is, mely szerint június 10-ig 2233 ügy indult meg a bp. forradalmi törvényszéken. 60 Pl. kegyelmi kérvény, 1625 Ki. 61 Rákos 33. 62 Rendre 1509, Ma, Na ; 2273 Er, Ho, Ko, Mu, Pr, Sza, 4265 Ha; 1588 Cu ; 2294 KI; 2169 Sza, 4264 Ne. 63 Valószínűleg a régi fejléc alapján így is : a nagykátai járás főszolgabírája, 2289 Be, Schw, 2290 Ko ; helyesen : intézőbizottsága, 2140 Si. 64 201 So.