Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Ort János: Budapest Központi Városigazgatása a Polgári Demokratikus Forradalom és a Tanácsköztársaság idején / 244–292. o.

Budapest központi városigazgatása a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején 289 a levéltárak tudományos vezetésére, kezelésére, felhasználására terjedt, továbbá a szakállások betöltésénél az előzetes hozzájárulásra. A levéltárosok kinevezése a városi hatóság feladata maradt. A levéltárügy állami szakirányítás alá helyezése nagyjelentőségű intézkedés volt a törvényhatósági levéltáraknak decentralizáltsága időszakában. A főváros levéltárában 1919. június 30-án elrendelt ismertető-, leíróleltárak készítése a levéltárak korszerű felhasználása előkészítését jelentette. Ez a munka azonban csak 3 évtized múltán kerülhetett véglegesen megvalósításra, ami önmagában is példázza az állami szakigazgatás intézményeiben 1919-ben megindult történelmi jelentőségű fejlődést és annak az ellenforradalmi korban történt megakadását.

194 Budapest főváros levéltárának már a század legelejétől kezdve a szakhivatali működés intézményes biztosításával, a levéltárosok tudományos képesítése s tudományos munkája előírásával, élenjáró szerepe volt a törvényhatósági levéltárak sorában. A Tanácsköztársaság idején a magyar levéltárügy két vezető tisztségét a fővárosi levéltár dolgozói töltötték be. Niklay Péter fővárosi levéltáros a közoktatásügyi népbiztosság részéről a könyvtárügyi bizottság levéltári osztályának megbízott vezetője, Tóth Szabó Pál fővárosi levéltáros pedig egy ideig az Országos Levéltár vezetői tisztségét tölti be. ' Statisztikai hivatal. A hivatal előbb a XIV. ügyosztály, majd az ügyosztályok összevonásával a IX. ügyosztály felügyeletében működött. Statisztikai ügyköre kiterjedt a városigazgatás és a városélet egész területére, majd a főváros népbiztossága április 15-én kelt rendeletével a lakosság életviszonyaira vonatkozó statisztikai adatok felvételére s feldolgozásai közzétételére utasítja. A központi elnökség pedig a legszélesebb körű statisztikai felvételek összegyűjtését és közzétételét rendelte el, mely munkában a statisztikai hivatal is közreműködött.

195 A főváros hivatalos lapjának, a Fővárosi Közlönynek mellékleteként Budapest számokban címen 7 db statisztikai kiadvány jelent meg, melyeknek anyagát kijelölt bizottság állította össze. Megjegyzendő, hogy a statisztikai hivatal korábbi rendszeres kiadványai a háborús években szüneteltek. A hivatal működésére fenti kiadványokon kívül fő forrásanyag az 1919. évről fennmaradt ügyviteli irattára. Népjóléti központ. Mint hivatalt az ügyosztályoktól függetlenítve közvetlenül a központi elnökség felügyelete alá rendelték s közvetlenül a népjóléti ügyeknek felügyeletével megbízott elnökségi tag alá rendelve, annak tartozott felelősséggel. A főváros népjóléti központja fennállásától 1917. január 1-től kezdődően ellátta Budapesten a népjóléti gondozásra szorulók legnagyobb részének segélyezési és gondozási ügyeit, a hadisegélyezést, az anya- és csecsemővédelmet, gyermekvédelmet stb. Ezeket a feladatokat a Tanácsköztársaság idején részben a kerületi tanácsok vették át. A népjóléti központnak hivatali ügyviteli iratai nem maradtak fenn. * 194 Bp. főy. Levéltár. Főv. polgm. ein. biz. iratok 219/1920. sz. A fővárosi levéltár 1919. évi hivatali iratai a levéltár sok más nagyértékű forrásanyagával együtt 1945-ben elpusztultak. 196 Főv. Közlöny 1919. 425., 498. 1. 19 levéltári Közlemények, XXIX.