Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Ort János: Budapest Központi Városigazgatása a Polgári Demokratikus Forradalom és a Tanácsköztársaság idején / 244–292. o.

Budapest központi városigazgatása a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején 273 tere, szolgálatára vonatkozó ügyek. Alárendelt intézmények : központi pénztár, központi adószámviteli hivatal, adóárverési csarnok, Budapesti Kerületi Munká^biztosító Pénztár mellé rendelt fővárosi behajtási osztály.

90 A főváros pénzügyi igazgatásában a Tanácsköztársaság új helyzetet teremtett. A közhatalmi jövedelmi források megszűntek vagy lecsökkentek, a szocializált fővárosi ingatlanok bérjövedelmeit és a fürdők jövedelmeit is állami számlákra utalták, a hiányokat állami hozzájárulás fedezte. Megszűnt azonban mint kiadás a főváros kölcsöneinek törlesztőszolgálata is.

81 A főváros népbiztossága által bevezetett pénzügyi rendszabályokat az igazgatás új rendjének keretében a központi ügyosztályok bevezetésében ismertettük. A későbbiekben a pénzügyi tégy almot a központi elnökség május 7-én kiadott rendelete szilárdította meg. A főváros nevére szóló pénz- és értókkövetelések feletti rendelkezés az elnökség két tagját és a pénzügyi osztály vezetőjét az elnökség bármely tagjával együttesen illette meg. A pénzkészletek gyümölcsöző elhelyezéséről a pénzügyi osztály vezetője egyedül is intézkedhetett.

92 A Kormányzótanács és népbiztosságok pénzügyi vonatkozású rendeleteit a főváros gazdálkodásában a pénzügyi-osztály hajtja végre, nyilvántartja az állami átutalásokat, hozzájárulásokat és az intézmények költségszükségleteiről is gondoskodik.

93 A központi elnökség május hó 8-án a Kormányzótanács útján megkeresi a népbiztosságokat, ha rendeleteik nyomán a fővárosra olyan munkálat elvégzése hárul, amely személyi és dologi kiadással jár, a költségek fedezéséről gondoskodjanak. A főváros pénzkezelése szükségessé teszi, hogy a népbiztosságok ne közvetlenül a kerületekhez, hanem a központi elnökséghez utalványozzanak.

94 Június hó végéig a belügyi népbiztosság részéről a közigazgatási alkalmazottak segélyei, felemelt családi pótlékai fizetésére 34 400 000 K utalványoztatott, ezenfelül 36 millió előleget kapott a főváros háztartási hiányai fedezésére. A továbbiakban a népgazdasági tanács érdemi határozatáig a belügyi népbiztosság a közigazgatással összefüggő és. a bevételekből nem fedezhető kiadásokra ad állami hozzájárulást. Más kormányzati ág ügyköreiből eredő kiadásokra állami előleget az illető kormányzati ág tárcája terhére az illetékes népbiztosságtól kell kérni.

95 A budapesti tanácsok sok helyi tanácsi feladaton túlmenő megbízást is elvállaltak : a szocializált házak épületkarbantartását végezték, likvidált közintézmények költségeit előlegezték stb.

96 A fővárosi hivatalok, kerületek és intézmények Tanácsköztársaság alatti állami célú kifizetéseiről és elmaradt jövedelemforrásairól szóló kimutatások az ügyosztály VI. 875/1919. sz. ügyiratában találhatók. A városok pénzügyei önálló intézésére és a háztartási szükségletek fedezésére a végleges alkotmány újabb előírásokat tartalmaz. A költségvetés összeállításának lehetősége azonban az új pénzügyi helyzetben, amíg a fővárosi intézményeknek hovatartozása, kezelése véglegesen nem szilárdult meg, csak lassan vált valóra. Beruházási programok készülnek előbb is,

97 de az új költségvetés július hóban kezd kialakulni. A városi vízdíjak, kikötődíjak, helypénzek felemelésével a központi intézőbizottság július hó 5-i ülésében foglalkozik, új szociális osztály-árpolitika bevezetésével. A főváros gazdálkodásának főbb vonásait és forrásait vázolva végül rámutatunk arra, hogy a főváros pénzügyei, javadalmai ós az egyes gazdasági ágazatok alakulása önálló tanulmányt igényelnek. VII. Közoktatási, majd központi művelődési osztály. Korábbi ügykörének megfelelően kezdeti ügyei a fővárosi községi kisdedóvók, napközi otthonok, elemi, tanoncés középfokú iskolák, a kereskedelmi tanfolyamok szervezeti, személyzeti ügyei, továbbá a rajz és zeneoktatás irányítása, ipariskola, háztartási iskolák, gazdasági iskolák, női 90 Főv. Közlöny 1919. 433. 1. 91 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok VI. 1038/1919. sz. A kerületi pénztárakba befolyt lecsökkent adóösszeg 1919 június hóban, összesen 797 ezer K, ebből állami adó 673 ezer K. 92 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok VI. 707/1919. sz. 93 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok VI. 3315/1918., 71 071/1919., 81 629/1919., 65 841/1919., 74 034/1919. VI. sz. 94 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok. I. 4852/1919. sz. 95 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok VI. 1530/1919. sz. 96 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok VI. 746/1919. sz, 97 Kiss György id. műve 182. 1. 18 Levéltári Közlemények, XXIX.