Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Ort János: Budapest Központi Városigazgatása a Polgári Demokratikus Forradalom és a Tanácsköztársaság idején / 244–292. o.

Budapest központi városigazgatása a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején 259 A Budapesti Központi Munkás- és Katonatanács gyűléseinek iratai : ülésjegyzőkönyvek, külön ülési ügyiratok—nyilvántartások, a főváros őrizetében nem maradtak. Egyes, tanácsülésben tárgyalt ügyeknek iratai az igazgatási ügyosztályok előkészítése vagy végrehajtása folytán az ügyosztályi irattárakba kerültek. A Központi Tanácsnak összes iratai egyébként az 1919. szeptember 3-án kelt belügyminiszteri rendeletre a miniszterelnökségre küldettek meg.

40 A Központi Tanács ülésjegyzőkönyveit a korábbi fővárosi gyakorlattól eltérőleg a főváros hivatalos lapja nem közölte. A Központi Tanács május 24—július 11-i 7 ülésének jegyzőkönyvei, a központi intézőbizottság május 18— július 23 közötti 8 ülésének és a központi elnökség április 25—június 4-e közti 7 ülésének jegyzőkönyvei 1920 évben nyertek kiadást „A Budapesti Forradalmi Központi Munkásés Katonatanács jegyzőkönyvei (Bp. sz. főv. házinyomdája)" címen. Az 500-as tanács április 15, május 2-i és augusztus 1-i ülésének további jegyzőkönyvei a Párttörténeti Intézet archívumában az A II 14/32 és A II 14/14 jelzet alatt találhatók. Központi 80-as intézőbizottság Az ideiglenes alkotmány előírásai értelmében a budapesti központi tanács ismertetett jelentőségéhez mérten 80 tagú intézőbizottságot alakít, s az intézőbizottság tagjai egyúttal tagjai a munkás-, katona- és földművestanácsok országos gyűlésének is. Az ideiglenes alkotmány az intézőbizottság hatáskörébe utalta a kerületi tanácsok fölötti ellenőrzést, jogköre a kerületi tanácsok határozatainak megváltoztatására is kiterjedt. A központi tanács által megválasztott központi 80-as intézőbizottságba a kerületi küldött népbiztosok 16-an, az összes kerületi tanácsok elnökei 10-en és a kerületi tanácsok küldött tagjai közül még 54-en nyertek beválasztást. Budapest igazgatásának rendje a. említett tervezet az intézőbizottságokról a következőket tartalmazza ; az intézőbizottságok (kerületi és központi) a szorosan vett dolgozó testületek, amelyek az egész igazgatást .kezükben tartják. A munkás- és katonatanácsok a szabályalkotó szervek, a végrehajtást az intézőbizottságok és ezek szervei végzik. A központi 80 tagú intézőbizottság megválasztja az 5 tagú központi elnökséget, a város közigazgatását irányítja, végrehajtja a központi tanács határozatait, annak előterjesztést és jelentéseket tesz, megállapítja a költségvetést és zárszámadást. Az általános határozatokat (szabályok) megállapítja és a kerületi intézőbizottságok ilyen határozatait jóváhagyja. A központi elnökség útján ellenőrzést gyakorol a központi városi alkalmazottak felett. Kiküldöttjei útján ellenőrzést gyakorol a kerületi tanácsok ós intézőbizottságaik felett. A központi intézőbizottság határozatainak végrehajtója az elnökség : az intézőbizottság hatáskörébe tartozó ügyekben előterjesztéseket és jelentéseket tesz. A későbbi, már említett kormányzótanácsi rendelettervezet kiszélesíti a központi intézőbizottság jogkörét, mikor megállapítja, hogy a központi tanács által hozandó határozatokat a központi intézőbizottság készíti elő. A tervezet vagy javaslat szerint a központi intézőbizottság 10 tagú elnökséget választ, melybe minden kerületből egy-egy tag választandó. Ennek végrehajtása azonban nem került sorra. A tervezet másik jelentős előírása, hogy a központi igazgatási ügyosztályokat az intézőbizottság kebeléből egy-egy évre választott vezető ós helyettese vezetik. E rendelkezés életbeléptetése a központban elmaradt és csak a kerületi tanácsoknál került megvalósításra. Elmondhatjuk, hogy a kerületi tanácsok egész ügyintézése az ügyosztályok 40 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok 11.875/1919. sz. l"i*