Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Ort János: Budapest Központi Városigazgatása a Polgári Demokratikus Forradalom és a Tanácsköztársaság idején / 244–292. o.

254 Ort János A főváros népbiztosságának megbízatása ideiglenes és csak a tanácsok megválasztásáig szólhat. Működését meghatározza a Forradalmi Kormányzótanáccsal, az egyes kerületekben megalakult ideiglenes munkás- és katonatanácsokkal és a VAOSZ-szal való közvetlen kapcsolata, minderre azonban jórészt csak a Tanácsköztársaság utáni iratokban találunk utalásokat, A népbiztosság mint testület nemcsak irányította a főváros egész igazgatását, de azt teljes egészében a dolgozó nép szolgálatába állította, és a legsürgetőbb községesítések feladatait is megvalósította. Működését a következő feladatcsoportokban mutatjuk be. A közigazgatás újjászervezési munkájából kientfeljük a hivatalvezetők kinevezését ós az igazgatási ügyvitel új rendjének megszabását, mely intézkedések a Tanácsköztársaság egész időszakára alapvetőek voltak. A népbiztosoknak márc. 26-án kelt rendelete a központi igazgatási ügyosztályok, az elöljáróságok és központi hivatalok élére új vezetőket, egykorú elnevezéssel szellemi és fizikai munkásokat állít.

31 A hivatalokat vezető népbiztosi megbízottak a szakszervezetek jelöltjei és a szocialista párt tagjai voltak. A népbiztosi rendelet az ügyosztályok élére egy, illetve egyes ügyosztályokban két vezetőt állít azzal, hogy a még kiküldendő megbízottakkal együtt intézik az ügyeket. A 23 új ügyosztályvezető névsorában 12 régi városi tisztviselő, ideiglenes hivatalnok, fogalmazó, tanácsjegyző, mérnök és 2 tanügyi alkalmazott nevét találjuk. 9 megbízottnak nevét a városi címtárakban nem találtuk, azok a munkásság új városi képviselőinek tekinthetők. A kerületi elöljáróságok megbízott vezetőiből 6 tisztviselő, 4 pedig következtethetőleg az ideiglenes kerületi munkástanácsoknak küldötte. Az árvaszék és a központi hivatalok élére hasonlóan e hivataloknak szaktisztviselői kerültek. Az iskolák március 28-án kinevezett új vezetői tanügyi alkalmazottak és a szakszervezet jelöltjei voltak. Majd a kórházaknak vezetésével egy-egy szellemi és fizikai munkást bíztak meg. A későbbi vezető változások r új megbízatások az elmondottakhoz voltak hasonlóak, s a március hóban kijelölt megbízottak az elöljáróságok kivételével legnagyobb részt a Tanácsköztársaság végéig folytatták működésüket. A főváros központi igazgatásának új rendjót a kialakult gyakorlat szerint a fővárosi népbiztosok április 12-én kelt 22/népb. 1919. sz. rendelete

32 szabta meg. A fontosabb ügyekben a döntés jogát a fővárosi népbiztosok maguknak tartották fenn. A többi, ügyosztályok hatáskörébe tartozó ügyeket az ügyosztályok élén álló politikai megbízottak intézik, a 3 népbiztos az ügyosztályokat egymás között felosztotta. E felosztás lényegében az ügyosztályok, illetve az alájuk rendelt városigazgatási szervek feletti felügyeletnek megosztását is jelentette. A különálló központi hivatalok, a tiszti ügyészség és árvaszék ügyeiben, valamint a kerületi elöljáróságok ügyeiben a fővárosi népbiztosok a vezetők útján rendelkeztek. A kollektív vezetés azonban az ágazatok összes elvi vagy fontosabb ügyei intézésében megmaradt. A népbiztosság a közigazgatás további átszervezése keretében a IX. és XIV.. ügyosztály egyesítését ápr. 14-én rendeli el (ld. ügyosztályok), ezenkívül egyes feladatköröket az ügyosztályok között átcsoportosított és a műszaki igazgatás átszervezését megalapozta. Végül az I. és IV. kerület részére anyakönyvi hivatalokat állít fel. A fővárosi alkalmazottaknak politikai képzését szolgálta a VAOSZ által rendezett 31 Főv. Közlöny 1919. 366. 1. 32 Főv. Közlöny 1919. 424. 1.