Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai a Hadtörténelmi Levéltárban / 169–179. o.

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a Hadtörténelmi Levéltárban 177 biztosság hatáskörébe tartozott. A Hadügyi Népbiztosság nem tudott az első napokban hathatós intézkedéseket tenni az ország külső védelmének biztosítására. Ezt bizonyítják az április 16-i imperialista támadást követő események. A helyzet megkövetelte, hogy a hadsereg irányításában is változtatás történjék. 1919. április 21-én felállították a Keleti Hadseregparancsnokságot, mely április 22-én Szolnokon kezdte meg működését. Május 1-től pedig Gödöllő volt az állomáshelye. A parancsnokság átvette a Tisza és Maros közti területen levő és oda irányított csapatok felett a parancsnokságot. Ez a szervezési változás azonban még nem oldotta meg a hadsereg egységes vezetésének problémáját, de fontos lépést jelentett előre. A hadműveleti vezetés — országos méretekben — továbbra is a Hadügyi Népbiztosság kezében maradt. A Keleti Hadseregparancsnokság még a Hadügyi Népbiztosság alárendeltségébe tartozott. 1919. május 6-án állították fel á Vörös Hadsereg Parancsnokságot. Ezzel megoldódott a hadsereg egységes vezetésének kérdése. Ez a szerv nem alá, hanem mellérendeltségi viszonyban volt a Hadügyi Népbiztossággal. Minden kórelem, igénylés stb., ami a csapatoktól érkezett, először a Hadseregparancsnokságra került ós az továbbította a Hadügyi Népbiztosság felé. Természetesen a Hadseregparancsnokság megfelelő csoportjai és osztályai a legszorosabban együttműködtek a Hadügyi Népbiztosság megfelelő csoportjaival és osztályaival. A Vörös őrség frontterületen működő alakulatait szintén a Vörös Hadsereg Parancsnokságának rendelték alá. Személyi vonatkozásban a következő módon alakult a vezetés kérdése. A Hadseregparancsnokság élére parancsnokká Böhm Vilmost, vezérkari főnökké Stromfeld Aurélt nevezték ki. Július 14-én Böhm lemondott és helyére Landler Jenőt, a III. hadtest parancsnokát nevezték ki. Stromfeld július 5-ig volt a Hadseregparancsnokság vezérkari főnöke. Ekkor lemondott és helyére Julier vezérkari alezredest nevezték ki. A Keleti Hadsereg parancsnokság szervezetét tekintve, három csoportból állt: 7. csoport: Hadműveleti osztály és a megfelelő szakelőadók. 77. csoport: Anyagi ügyek intézése. 777. csoport: A Hadseregparancsnokság belső ügyvitele. A május 6-án felállított Vörös Hadsereg Parancsnokság szervezete az alábbiak szerint alakult: 7. Hadműveleti csoport: Hadműveleti ügyek, tüzérség, különleges fegyvernemek (repülő, páncélvonat) szervezési ós hadrendi ügyek, műszaki ügyek, összeköttetés (távíró), vasúti ügyek, tábori rendészet. 77. Hírszerző csoport: (Tagolódása ismeretlen). 777. Anyagi csoport: Hadtápügyek, egészségügyi ügyek, hadbiztosság, autóügyek, vonat ós lóügyek, vasútépítési ügyek, állategészségügy, műszaki anyagi ügyek, tábori posta. IV, Személyi, sajtó, parancsnokság belső ügyvitelének csoportja : Személyi ügyek, igazságügyek, sajtóügyek, művelődési ós ismeretterjesztő ügyek, irodaigazgatóság, gazdasági hivatal, élelmezés, térparancsnokság, 70. tábori posta. A hivatali ügyvitel szempontjából legfontosabb osztály a IV. csoportba tartozó Irodaigazgatóság volt. Feladatai közé tartozott: az ügy darabok átvétele, szignálása, kiadása, rendeletek és parancsok sokszorosítása, futárok 12 Levéltári Közlemények, XXIX.