Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

152 A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban A

IV. szakosztály a közoktatás és vallás ügykörében intézkedett. Elsősorban iskolaügyekkel foglalkozott. Irányítása alatt folyt az egyházi és magánkézben levő iskolák államosítása. Az anyagban adatokat találhatunk a fehérvári cisztercita gimnázium, a csákvári Eszterházy-földmívelési iskola államosítására. A népbiztos tartotta nyilván a köztulajdonba veendő oktatási és nevelőintézeteket. Nagy gondot fordított az iskolák fenntartására, karbantartására, anyagi ellátásukra. Székesfehérvárott kültelki iskolák felállítását vette tervbe, termet kapott a zeneiskola, javításokat végeztek az Olaj-utcai iskolán. Az iskolák, óvodák, nevelőintézetek költségvetésüket és számadásaikat a közoktatási népbiztoshoz terjesztették fel. A Direktórium az összes tanszemélyzet részére pedagógiai továbbképző tanfolyamokat szervezett. Vannak adatok arra, hogy egyes iskolákban a diákok bizalmi testülete is működött. Ezek javaslatot tettek az iskolák újjászervezésére. A Direktórium közoktatási népbiztosa intézte az oktatási intézmények dolgozóinak személyzeti ügyeit, a pedagógusok illetményeinek rendezését. Szervezett munkásszabadiskolákat, analfabéta tanfolyamokat, ismeretterjesztő előadásokat; a direktórium a megye területére megbízottat küldött ki a felnőttek szabadoktatásának megszervezésére. Közreműködött a közoktatási szakosztály a színházak államosításában, segélyt utalt ki a színészek,, épületet biztosított a társulat részére. Ezeken kívül foglalkozott a város és megye területén található műemlékek, műkincsek védelmével. A Közoktatási Népbiztosság megbízottjával leltározta a köztulajdonba vett egyházi vagyont, az egyházi épületeket kulturális célokra vette igénybe. A Direktórium intézte a papok személyi jellegű ügyeit; segélyt, járandóságot, családi pótlékot utalt ki részükre. A Direktórium közoktatási népbiztosa sajtóügyeket is intézett. Az V. szakosztály a szociálizálási ügyek intézésével, a szocializált üzemek> vállalatok, gazdaságok, pénzintézetek legkülönbözőbb ügyeivel foglalkozott. A VI. szakosztály általában gazdasági természetű ügyekkel foglalkozott. Működése során viszonylag kisszámú iratanyag keletkezett, mivel az ügykör egy részét a szociálizálási, más részét a földművelési ós közlekedési népbiztos látta el. A fennmaradt iratanyag mezőgazdasági, áruforgalmi, pénzügyi kérdésekkel, méhészeti, selyemtenyésztósi, halászati ügyekkel kapcsolatos. A VII. szakosztály földmívelésügyi kérdésekkel foglalkozott. Legfontosabb feladata termelőszövetkezetek alakítása volt. Kezdetben ezt a munkát egyedül végezte, április második felében azonban központi megbízott érkezett Székesfehérvárra termelőszövetkezetek szervezésére. Ekkor jött létre a Fejérmegyei Szocialista Termelőszövetkezetek Termelési és Közélelmezési Köz^ pontja, mely az alakulóban levő termelőszövetkezetek felügyeleti szerve lett. Politikai megbízottakat, termelési biztosokat küldött ki a termelőszövetkezetek vezetésére és munkájuk elősegítésére. A megbízottak a Direktóriumnak tettek jelentést a munkáról. A szövetkezetekkel kapcsolatos panaszokat a szakosztály vizsgálta meg és intézte el. A községi birtokrendezési bizottságok felett is a szakosztály rendelkezett, és munkájukról a Földmívelésügyi Népbiztosságnak adott jelentést. Irányította a megyei mezőgazdasági termelést.. A községi Direktóriumok a szakosztálynak tettek jelentést a szántás-vetés állásáról. A megyei Direktórium biztosítani igyekezett a községek vetőmag és műtrágya szükségletét. Bizonyos időközönként jelentést adott a Földmívelésügyi Nópbiztosságnak a megye mezőgazdasági helyzetéről. Ugyanakkor gondoskodott a felettes szervek rendeleteinek végrehajtásáról : többek között