Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

136 A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban 3. Tonelli Sándornak, a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara titkárának iratai. — Március-—április. — 1 csomó irat. 4. Csongor Győző muzeológus irat-, röpirat- és plakátgyűjteményének „Direktóriumi anyag" c. dossziéja. — Március-—április. — 1 dosszié irat. ő. Állami Erzsébet Nőiskola (Budapest) iratai. — Április. — 1 csomó irat. 6- Szegedi Ferences-rendház „História domus"-a. — 1918. október 31—1919. augusztus. — 1 kötet. VII. * Csongrád és Csanád vármegye francia, illetve román megszállás alatt állott részei közigazgatási, igazságszolgáltatási stb. szerveinek tanácsköztársasági vonatkozású és a Tanácsköztársaságra visszatekintő iratai. Szegeden március 22-én alakult meg a Munkástanács Direktóriuma. A Szegedet megszállva tartó francia csapatok parancsnoka azonban olyan feltételekhez kötötte a Direktórium működését, amelyeket nem lehetett teljesíteni. Ennek folytán a Direktórium március 26-án éjjel a Tanácsköztársaság területére, Kiskunfélegyházára, majd onnan Szeged-Felsőtanyára tette át székhelyét. Ez az átköltözés a Tanácskormány jóváhagyásával, sőt rendeletére történt. A Direktórium további működésének területét a Belügyi Népbiztosság rendelete szabályozta. Ennek alapján a Szeged felső- és alsó-tanyai részekből „Szeged-Külváros" néven egységes közigazgatási területet szerveztek. A Direktórium önmagát legtöbbször Szegedi Direktóriumnak nevezte, pecsétjén is ez a felirat szerepelt, bár jog szerint Szeged-külvárosi direktórium volt. Többször, már március 28-án is foglalkozott a Szegedre történő visszaköltözés gondolatával, erre azonban, nem volt lehetőség. Állandóan figyelemmel kísérte a Szegedi politikai eseményeket, megbízottakat küldött a városba a munkásmozgalom segítésére, röplapok terjesztésére, sőt.a Szegedet megszállva tartó francia csapatok katonái közé is továbbította a tanácskormány francia és arab nyelvű röpiratait. A szegedi munkásság továbbra is sajátjának tekintette ezt a direktóriumot. A Direktórium működési területe a város 170 000 holdat kitevő határára terjedt kú Ezen a területen a közigazgatást korábban úgynevezett kapitányságonként szervezték meg. A Direktórium ezt az igazgatási formát fenntartotta azzal a módosítással, hogy a kapitánysági esküdtek helyett július folyamán bizalmiakat választottak. A tanácsválasztást a felsőközponti területen május 18-án hajtották végre. Az alsótanyai vidéken a szerbek s az ellenforradalmárok tevékenysége miatt ekkor bizonytalan volt a helyzet, s ezért csak június 1-én tartották meg a választást. A Direktórium a választások után megalakult tanácsok, Alsó- és Felsőtanyán, egyaránt 10—10 főből álló Intézőbizottságának megbízásából működött. Felsőközponton egyébként a szegedi Direktórium április 19-én történt berendezkedése előtt is volt egy Direktórium, amely március 25-én alakult a „Szeged-Felsőtanyai Forradalmi Végrehajtó' Bizottság és Paraszttanács" elnökségeként, a felső tanyai körzetre kiterjedő hatáskörrel. Ez a szerv beleolvadt a szegedi direktóriumba. Ugyanez volt a helyzet az alsótanyai részre június elsején megválasztott alsótanyai Intézőbizottsággal, amelynek munkáját szintén a szegedi Direktórium irányította. A franciák által megszállt területre a Direktóriumnak Szegedről, március 27-én történt eltávozása után is eljutottak a tanácskormány rendeletei. A rendeletek végrehajtása azonban eltorzult a franciák által kinevezett direktórium tevékenysége miatt, A franciák ugyanis március 27. után egy, csak névszerinti direktóriumot hoztak létre a munkásság megtévesztésére. E szerv mellett választott ellenőrző bizottság nem működött; a francia városparancsnok határozta meg tevékenységét és ha formailag, április 22-ig, fenn is állott, semmi hatásköre nem volt. E direktórium intézkedéseinek szelleme ellenforradalmi volt és határozottan burzsoá érdekeket szolgált. Csanád megyében már korábban forradalmi helyzet alakult ki. A makói városi ügyek intézése már 1918 végén forradalmi szervek kezébe került s ezek tevékenysége kihatott a megye területére is. A megye területe egyébként korán, már április folyamán^ román megszállás alá került, I. 1. — Csanád vármegye főispánjának iratai. A Tanácsköztársaság kikiáltását megelőző időszakból származó iratok a fokozatosan forradalmasodó állapotokról nyújtanak képet, míg a Tanácsköztársaság alatti iratok a megyei kormányzótanács leirataival kapcsolatosak. 2,—Csanád vármegye alispánjának iratai. A hivatal a megyei kormányzó-